chevron-down chevron-left chevron-right chevron-up home circle comment double-caret-left double-caret-right like like2 twitter epale-arrow-up text-bubble cloud stop caret-down caret-up caret-left caret-right file-text

EPALE

EPALE A felnőttkori tanulás elektronikus európai platformja

 
 

Blog

Cedefop-szeminárium: készen állnak-e a szakképzési rendszerek a munka majdani világára?

26/04/2018
by Györgyi Bajka
Nyelv: HU

A szakképzési rendszerek és a munka rohamos ütemben változó világa volt a témája a Cedefop 4. brüsszeli szemináriumának, amelyet december 8-án az észt uniós elnökséggel együttműködésben szerveztek.

A tagállamok EU mellett működő állandó képviseleteitől, az Európai Bizottságtól, az Európai Parlamenttől, kutatóintézetektől, magánvállalkozásoktól és szociális partnerektől érkezett több mint 60 résztvevő a Cedefoppal és külső szakértőkkel arról folytatott eszmecserét, hogy mennyire tudnak a szakképzési rendszerek igazodni a változó munkaerő-piacokhoz és a változó munkakörnyezetekhez.

A szemináriumot Ülle Kurvits, az észt elnökség Oktatási Bizottságának elnöke nyitotta meg.

A résztvevők köszöntését követően Mara Brugia, a Cedefop igazgatóhelyettese arról beszélt, hogy a soros uniós elnökséggel közösen megszervezett szemináriumok immár állandó eseményként szerepelnek Brüsszel oktatási-képzési és foglalkoztatási naptárában azzal a céllal, hogy a különböző területeket, környezeteket képviselő érdekelt felek és a brüsszeli szakértők megvitathassák a szakképzéssel és az azzal összefüggő szakterületekkel kapcsolatos politikai döntéshozatal prioritásait, problémáit és lehetséges megoldásait. A soros elnökséggel folyó közvetlen munkavégzésre, valamint mind a Cedefop, mind az elnökség számára jelentőséggel bíró területek és kérdések meghatározására is alkalmat adnak.

Nincsenek egyszerű válaszok

Mara Brugia elismerte, hogy nem adhatók egyszerű válaszok arra a kérdésre, hogy az Európán belüli szakképzési rendszerek készen állnak-e a munka majdani világára. Megjegyezte, hogy jó okkal vetődik fel most ez a kérdés.

Először is, a szakképzés társadalmi és gazdasági szerepét rendszeresen alábecsülik. Az EKKR 3. és 4. szintjén évente több mint 10 millió diák tanul szakképzési programokban, ez majdnem 50%-a az EU-ban felső középfokú oktatásban részt vevő diákok számának. Ennek ellenére vannak olyan uniós szakpolitikai kezdeményezések, amelyek még mindig elsősorban az általános és a felsőoktatás szerepével foglalkoznak.

A szakképzés láthatóságának hiánya annak kockázatával jár, hogy megerősítést nyer az a vélekedés, miszerint a szakképzés csupán a gyengébb tanulók mentsvára, és valamilyen módon a tanulmányi kudarcokhoz kapcsolódik. Ezzel azonban alábecsülik azt a számtalan készséget és kompetenciát, amelyekre a modern munkaerőpiacoknak, illetve a demokratikus és inkluzív társadalmaknak szükségük van. A gazdasági válság alatt megfigyelhető volt, hogy a szakképzési rendszerek milyen fontos szerepet töltöttek be az ifjúsági munkanélküliség megelőzésének, valamint a fiatalok társadalmi integrációjának elősegítésében.

A munka polarizációja és automatizációja irányába mutató tendenciák miatt a középfokú szakképzésben elsajátított készségek iránti kereslet csökkenésével kapcsolatos aggodalmak merülnek fel.

A fentiekkel ellentétben a demográfiai változások és az európai népesség öregedése azt sejteti, hogy társadalmainkban egyre nagyobb szerephez jutnak a munkaerő-igényes egészségügyi, szociális és személyi szolgáltatások. Ahhoz, hogy ezek a szolgáltatások színvonalasak legyenek, releváns és megfelelő szakképzési programok kidolgozására van szükség.

A technológiák és szolgáltatások gyors változása felhívja a figyelmet az egész életen át tartó tanulás, illetve annak fontosságára, hogy a tanulók és a munkavállalók a szakmai/munkaspecifikus és transzverzális készségek megfelelő elegyét sajátíthassák el, mondta zárásképpen Maria Brugia.

A Konstantinos Pouliakas, a Cedefop szakértője bemutatta, hogy milyen következményekkel járnak az automatizáció és digitalizáció irányába mutató jelenlegi tendenciák a készségek iránti keresletre, és megosztott a központnál folyó munka során tett néhány megállapítást.

Jens Bjornavold, a Cedefop szakértője – a Cedefop európai szakképzési rendszerekkel kapcsolatos, aktuális kutatásaira hagyatkozva – azzal kapcsolatos gondolatait osztotta meg, hogy a szakképzési rendszerek képesek-e igazodni a változásokhoz.

A LinkedIn munkatársai, Mirek Pospisil és Séin Ó Muineacháin az online platform 500 millió felhasználójának adataira építkezve a készségek iránti változó keresletről beszélt.

Ezt követően sor került egy csoportmegbeszélésre, amelynek az volt a témája, hogy hogyan igazodhat a szakképzés a munka változó világához.

Következtetések

Maria Brugia eképp foglalta össze a vita következtetéseit:

  • Több tapasztalatra és adatra van szükség ahhoz, hogy megérthessük a platformgazdaság és a digitalizáció nagyságát és természetét, valamint azt, hogy mivel járnak a készségbeli változások. Fontosabbá válnak-e bizonyos készségek (a digitális készségeket nem számítva)? Alapjaiban változik-e meg bizonyos készségek jellege? Szükség lesz-e olyan új készségekre, amelyekkel egyelőre csak kevesen rendelkeznek? A rendelkezésünkre álló szórványos bizonyítékok nem elég megbízhatóak ahhoz, hogy támpontot nyújtsanak a szakpolitikai döntéshozóknak a fenti kihívások kezelését célzó hatékony szakpolitikák és reformok kidolgozásához és végrehajtásához.
  • A digitalizációról és a platformgazdaságról folytatott vita nem csupán a digitális készségekről szól: sokkal sokrétűbb annál, és a munka világának folyamatban lévő átalakulására is figyelemmel kell lennie. A digitalizáció nemcsak a szükséges készségeket érinti, hanem azt is, hogy hogyan, hol stb. végezzük a munkánkat, így a munkahely fogalmát is megváltoztatja. Ezért át kell gondolnunk, hogy hogyan alakítsuk ennek megfelelően a szakképzési politikákat, például a tanulószerződéses gyakorlati képzéssel, vagy általában a munkahelyi környezetben történő, illetve munkaalapú tanulással kapcsolatos politikákat, minthogy az utóbbiak még nem állnak készen erre a strukturális változásra. A Cedefop már elkezdett foglalkozni a kérdéssel.
  • A készségekre és a munkaerő-piaci igényekre vonatkozó fenti tapasztalatokat össze kell kapcsolnunk a szakképzési rendszer szisztematikus elemzésével, és e két szempontot (készségekkel kapcsolatos/munkaerő-piaci tendenciák és a szakképzési rendszer képessége a változásokhoz való igazodásra) egy visszacsatolási hurokban kell közösen megjeleníteni.

Forrás: CEDEFOP

Share on Facebook Share on Twitter Epale SoundCloud Share on LinkedIn