Az EFFORT (EFFectiveness Of Responsibility Teaching; https://effort.lehre.hwr-berlin.de/) projekt, egy 40 hónapos együttműködés volt, amelynek célja a fenntarthatósággal (CSR), (üzleti) etikával és felelősségvállalással kapcsolatos felsőoktatási képzések minőségének és hatékonyságának javítása volt. A projekt az Európai Unió Erasmus+ programja társfinanszírozásában valósult meg. A projekt konzorciumát öt európai ország hat egyeteme, a Budapesti Gazdasági Egyetem mellett a HWR Berlin (DE), UNIBA Bari (IT), LUT Lappeenranta (FI), CBS Köln (DE), UPV/EHU Bilbao (ES)) alkotta, és Prof. Dr. Silke Bustamante, a HWR Berlin - Hochschule für Wirtschaft und Recht Berlin munkatársa vezette. A projekt keretében nyolc, elsősorban a felsőoktatást, de további intézményeket is támogató eszközt/eszközöket fejlesztettek ki. Az eszközök leírása és az elérhetőségeik a következők:

KONTROLLING ESZKÖZ

A Kontrolling eszköz egy olyan eszköz, amely a CSR-, (üzleti) etika-, fenntarthatósági és/vagy felelősségvállalással kapcsolatos oktatási formátumok/képzések hatékonyságának tesztelésére alkalmazható. Az eszköz egy elméleti modellen alapul, amely számos olyan változót tartalmaz, amelyek elősegítik a felelős és fenntartható vezetői magatartást. A módszer két standardizált kérdőívből áll, amelyeket pre-teszt / poszt-teszt kialakításban használnak: a hallgatóknak egy kérdőívet kell kitölteniük a képzés előtt és egy másikat a tanítási formában/képzésben való részvételt követően. A kontrolling eszköz hat különböző nyelven elérhető, a magyar mellett angolul, németül, olaszul, spanyolul és finn nyelven.

Az összes papíralapú változat, valamint az eszközzel és azok használatával kapcsolatos általános információk itt érhetők el: https://doi.org/10.4393/opushwr-4138.  

Az online verziók előnézetei a következő weboldalon találhatók: https://effort.lehre.hwr-berlin.de/results/controlling-tool. Ha az online változat használata iránt érdeklődik, kérjük, lépjen kapcsolatba Silke Bustamante-val (silke.bustamante@hwr-berlin.de) és/vagy Martina Martinoviccsal (martina.martinovic@hwr-berlin.de).

HÁROM INNOVATÍV OKTATÁSI FORMA

A projekt során három innovatív oktatási formátumot fejlesztettek ki, hajtottak végre és tesztelték hatékonyságukat. Ezek olyan új, fenntarthatósággal kapcsolatos képzési formákat mutatnak be, amelyek olyan innovatív oktatási módszereket alkalmaznak, mint a cselekvésalapú tanulás, a tervezői gondolkodás, a jövő műhelyei vagy a színházpedagógia.

Az első formátum, a "Future Scenarios for Sustainable Business Solutions" (Jövőbeli forgatókönyvek a fenntartható üzleti megoldásokhoz) egy innovatív MSc szintű kurzus, amelynek célja, hogy a hallgatók jobban megértsék a fenntartható fejlődést és az innovációt az üzleti életben, és elősegítse a jövővel kapcsolatos műveltséget. Négy építőelemet foglal magában, köztük egy jövőműhelyt, a globális kihívásokról való kritikus elmélkedést, a változásról szóló elbeszéléseket és a forgatókönyv-fejlesztéssel egybekötött jövőtanulmányokat. A kurzus felépítése a kreatív és cselekvésalapú tanulást hangsúlyozza a forgatókönyvek elemzésén, a történetmesélésen és a naplóíráson keresztül, azzal a céllal, hogy a leendő diplomások felkészüljenek a jövőbeli kihívások kezelésére és a szervezeti válaszok megfogalmazására. A kurzus az ENSZ fenntartható fejlődési céljaira és a pozitív jövőt szolgáló narratívák fontosságára is hangsúlyt helyez. A tanfolyamról szóló anyag angol és német nyelven itt érhető el: https://doi.org/10.4393/opushwr-4140.  

A második formátum, az "Engaging for Sustainability" (A fenntarthatóság iránti elköteleződés) egy 12 hetes kurzus, amelyet egy félév alatt tartanak az alapképzésen belül. A kurzus célja, hogy növelje a hallgatók tudatosságát a fenntarthatósági kihívások iránt, és elkötelezze őket a fenntartható fejlődési célok (SDG-k) eléréséhez való hozzájárulás mellett. Ennek érdekében a hallgatók megismerkednek a tényleges fenntarthatósági kihívásokkal és az SDG-kkel, a fenntarthatóság alapfogalmaival és a különböző szereplők szerepével a fenntartható fejlődésben. Ezzel párhuzamosan egy fenntarthatósággal kapcsolatos valós kihíváson dolgoznak, amelyet külső partnerek hoznak be a Design Thinking módszerével. A tanítási forma elsősorban a tapasztalati, kooperatív és aktív tanulásra épül, amelyet rövid előadások egészítenek ki. Az alkalmazott módszerek között szerepel az önszerveződő projektmunka, a Design Thinking, a Service Learning, az önreflexió, a csoportos megbeszélések és a terepmunka. A formátummal kapcsolatos anyagok angol és német nyelven a következő linken érhetők el: https://doi.org/10.4393/opushwr-4141.

A harmadik formátum az "Innovation and Technology for Sustainable Future" (Innováció és technológia a fenntartható jövőért) művészetalapú oktatási megközelítéseket és módszereket alkalmaz a STEAM (Science, Technology, Engineering, Arts, Maths) oktatási kontextusban, kritikusan vizsgálva az innováció és a technológia szerepét a fenntartható fejlődésben. A kurzus szerepjátékot, improvizációt és önreflexiós gyakorlatokat kombinál. Emellett a diákokat bevonja a fenntarthatóbb jövőről alkotott elképzelésekről szóló rövid dokumentumfilmek készítésébe. A tananyag angol és finn nyelven itt érhető el: https://doi.org/10.4393/opushwr-4142.  

KÉZIKÖNYV

A kézikönyv címe: " Shaping a Sustainable Future: Innovative Teaching Practices for Educating Responsible Leaders" (A fenntartható jövő alakítása: Innovatív oktatási gyakorlatok a felelős vezetők oktatásában) címmel a felsőoktatásban a fenntarthatósággal és felelősséggel kapcsolatos innovatív tanításba nyújt betekintést. Koncepciót alkot a tanulási célok és a fenntartható viselkedés közötti útvonalról, elmagyarázza az olyan befolyásoló tényezőket, mint a viselkedési előrejelzők és kompetenciák, és meghatározza a megfelelő oktatási megközelítéseket és módszereket. A könyv emellett a fenntarthatóság és a felelősségvállalás oktatásában világszerte alkalmazott innovatív tanítási formákból is bemutat egy válogatást. Az egyes kurzusok leírása tartalmaz bevezetést, kurzusvázlatot, alkalmazott tanítási megközelítéseket és módszereket, értékelési elveket, előfeltételeket, ajánlott forrásokat, valamint megvalósítási javaslatokat. Lehetővé teszik az érdeklődők számára, hogy a kurzusokat saját környezetükben valósítsák meg. A kézikönyvet a Nomos adta ki, és itt tölthető le: https://doi.org/10.5771/9783748933090.

ÖNÉRTÉKELÉSI ESZKÖZ - EFFSET

Az EFFORT önértékelési eszköz (EffSET) egy minőségi és mennyiségi mérőeszköz, amelyet azért fejlesztettek ki, hogy a felsőoktatási intézmények és oktatók különböző kritériumok alapján osztályozhassák és elemezhessék a CSR-hoz és fenntarthatósághoz kapcsolódó kurzusaikat és oktatási koncepcióikat. Az EffSET segít a felsőoktatási intézményeknek és oktatóknak a képzések és oktatási koncepciók osztályozásában a teljes intézmény kontextusába ágyazott "kurzusszintű kritériumok" segítségével. Ezt úgy érik el, hogy további kritériumokat integrálnak a társadalmi felelősségvállalás és a fenntarthatóság integrációjának a felsőoktatási intézményen belüli érettségére vonatkozóan ("intézményi szintű kritériumok"). Az EffSET-et azért fejlesztették ki, hogy lehetővé tegye az egyértelmű önértékelést és reális képet adjon arról, hogy a társadalmi felelősségvállalással/fenntarthatósággal kapcsolatos oktatási koncepció/képzés és a felsőoktatási intézmény milyen szintre és szakaszba jutott a társadalmi felelősségvállalás/fenntarthatóság integrációjának kiforrott szintje felé vezető úton, miközben koherens irányelveket ad a fejlődésre, valamint a hatékonyabb társadalmi felelősségvállalással/fenntarthatósággal kapcsolatos tanulási eredmények elérését célzó stratégiák és intézkedések kidolgozásának és végrehajtásának irányítására. Az eszköz hat különböző nyelven érhető el itt: https://doi.org/10.4393/opushwr-4139.

JELENTÉS A STATISZTIKAI ELEMZÉSRŐL

A statisztikai elemzésről készült jelentés összefoglalja az EFFORT projektben és más kontextusokban kifejlesztett, a fenntarthatósággal és/vagy felelősségvállalással foglalkozó különböző tanítási formák hatékonysági tesztelésének eredményeit, és elemzi továbbá számos tényező (pl. a diákok neme és életkora) hatását a tanítás hatékonyságára. A jelentés egy átfogó adatbázisra épül, amely tartalmazza a) a különböző tanítási formákban/kurzusokban részt vevő diákoktól a kontrolling eszköz (lásd fent), valamint b) a tanítási formákat/kurzusokat vezető oktatóktól az EffSET önértékelési eszköz (lásd fent) alkalmazásával gyűjtött adatokat. A jelentés letölthető az alábbi linken: https://doi.org/10.4393/opushwr-4143.

ÚTMUTATÓ

A gyakorlati útmutató a tantervek kialakítására, valamint a fenntarthatósággal és felelősséggel kapcsolatos oktatási koncepciók és kurzusok kialakítására és megvalósítására vonatkozó ajánlásokat tartalmaznak. Azok számára készültek, akik innovatív ötleteket és bevált gyakorlatokat keresnek új kurzusok kialakításához vagy a meglévők gazdagításához. Függetlenül attól, hogy a felsőoktatásban vagy a továbbképzésben egy modulra, vagy a vezetői képzésben egy tréningre összpontosítanak, a fő cél az, hogy a következőket nyújtsák az érdeklődőknek: egy könnyen használható, rövid kiadványt, amely ajánlásokat tartalmaz részletesebb anyagokra mutató linkekkel; egy kereshető adatbázist a meglévő tanítási formákhoz; és egy felhasználóbarát eszközt a tanítási formák hatékonyságának mérésére. Az iránymutatás hat nyelven érhető el itt: https://doi.org/10.29180/978-615-6342-44-7 (HU), https://doi.org/10.29180/978-615-6342-42-3 (EN), https://doi.org/10.29180/978-615-6342-48-5 (DE), https://doi.org/10.29180/978-615-6342-47-8 (IT), https://doi.org/10.29180/978-615-6342-45-4 (ES), https://doi.org/10.29180/978-615-6342-46-1 (FI).