chevron-down chevron-left chevron-right chevron-up home circle comment double-caret-left double-caret-right like like2 twitter epale-arrow-up text-bubble cloud stop caret-down caret-up caret-left caret-right file-text

EPALE

EPALE A felnőttkori tanulás elektronikus európai platformja

 
 

Blog

A mesterséges intelligencia feltöri az oktatás fekete dobozát

27/02/2019
by Györgyi Bajka
Nyelv: HU
Document available also in: EN LV EL FR

/hu/file/artificial-intelligenceArtificial Intelligence

Artificial Intelligence

 

A mesterséges intelligencia koncepciója megragadja a képzeletet. Az emberi teljesítmény csúcsa egy olyan gép megalkotása, amely rendelkezik a legmagasabb szintű emberi képességekkel: képes a tanulásra és a problémamegoldásra. Át fogják-e alakítani a tanuló gépek magát a tanulást? Boldogtalan munkanélküliek leszünk miattuk, ahogy azt néhányan jósolják? Mindenhol elérhetővé válik-e általuk az egész életen át tartó tanulás, vagy a kevés gazdag monopóliuma lesz? Az EPALE Rose Luckin és Keng Siau professzorokkal vitatta meg, milyen jelentőséggel bír a mesterséges intelligencia az oktatás tekintetében.

 

A két tudományos szakember nagy reményeket fűz a mesterséges intelligenciához, amely demokratikussá teheti az oktatást, amennyiben a pedagógusokkal szorosan együttműködve fejlesztik.

  

Mesterséges intelligencia: megfigyelés és optimalizálás

Rose Luckin szerint a mesterséges intelligencia kettős szerepet tölt be az oktatásban: egyrészt intelligens infrastruktúrát teremt a tanuláshoz, másrészt pedig működteti azokat a konkrét technológiákat (okostelefonok, virtuális valóság, robotok stb.), amelyek lehetővé teszik számunkra ezen infrastruktúra kiaknázását.

A szakértő az első elemet, azaz az infrastruktúrát (amilyen például egy online kurzus alapjául szolgáló technológia) nagyon ígéretesnek tartja, mivel a mesterséges intelligencia megvilágíthatja a tanulás metaszintjét, feltárva, hogy miként működnek annak mechanizmusai.

„A mesterséges intelligencia megmutathatja számunkra, hogyan tanulunk a legjobban, pontosan mely feladatokat találjuk nehéznek, és hol teljesítünk kimagaslóan” – magyarázza Rose Luckin.

A tanulásnál tapasztalható szűk keresztmetszetek feltárása azt jelenti, hogy a tanárok ezt követően megpróbálhatják megszüntetni azokat, ezáltal optimalizálva munkájuk minőségét.

A mesterséges intelligencia képes feltérképezni tanulási utunk ezen zökkenőmentes, illetve hepehupás szakaszait, köszönhetően annak, hogy nagyszámú tanulótól összegyűjtött hatalmas mennyiségű adatból tud következtetéseket levonni. A mesterséges intelligencia végső soron nem csupán oktató, hanem éles szemű megfigyelő is, csakúgy, mint egy valódi tanár, és ez a szerepe fontosabb lehet.

A megfigyelői szerephez még csak az se szükséges, hogy a diákok be legyenek jelentkezve egy online felületre. Ellenkezőleg, Rose Luckin meglátása szerint a mesterséges intelligencia végül időt szabadíthat fel az offline órákhoz.

„Passzív módon, szenzorokkal és kamerákkal tudjuk rögzíteni az adatokat, miközben a diákok egymással dolgoznak. Ha jól alakítjuk a mesterséges intelligenciát és az oktatást, több idő marad olyan tevékenységekre, amelyekhez nem szükséges digitális technológia, ideértve a művészeteket, a sportot és a színjátszást.”

A tanuló így profitál a mesterséges intelligencia által lehetővé váló személyre szabott tanulásból. Keng Siau rámutat arra, hogy mindezzel valószínűsíthetően az oktatási szolgáltatók is nyernek, és széles körű előnyöket tapasztalhatnak meg:

„A mesterséges intelligencia lehetővé teszi az intézmények számára, hogy csökkentsék a minőségi oktatás költségét. Ennek eredményeképpen több embert lehet képezni. Globális szinten ez az elmaradott és a fejlődő országokban élő lakosság javát fogja szolgálni.”

Keng Siau emellett úgy látja, hogy a mesterséges intelligencia növekedése és a tanulás játékosítása kéz a kézben jár.

„A tanulás játékosítása intenzíven vizsgált kutatási téma, és benne rejlik az oktatás élvezetessé és lebilincselővé tételének lehetősége” – mutat rá a szakember.

 

A mesterséges intelligencia pedagógiaorientált fejlesztése

Mindkét kutató rámutat arra, hogy a mesterséges intelligenciával támogatott tanulás globális felhasználása még gyerekcipőben jár, de az alkalmazások jelentős növekedése várható. Ez vajon azt jelenti, hogy hamarosan állandó kísérőnk lesz egy mesterséges intelligencián alapuló, az egész életen át tartó tanulást segítő mentor, amint azt a Pearson oktatási kiadóvállalat sugallja? Vagy a mesterséges intelligencia csak azoknak való, akik meg tudják fizetni?

Keng Siau úgy látja, a mesterséges intelligencia alkalmazása a technológiák elterjedésének általános életciklusát követi – innováció, első alkalmazók, kiforrottság, majd széles körben való elterjedés.

„Jelenleg az első alkalmazások szakaszában vagyunk. Mihelyt a technológia kiforrottá válik, a felhasználók száma nő, az árak pedig csökkennek.”

„Az oktatást támogató mesterséges intelligencia esetében lehetséges, hogy néhány jó, mesterséges intelligencián alapuló program fog uralni bizonyos témaköröket. Amennyiben ez bekövetkezik, nehéz lesz biztosítani a sokszínűséget és az ötletek közötti termékeny kölcsönhatásokat” – hangsúlyozza.

Végső soron a mesterséges intelligenciának ténylegesen hozzáférhetőnek kell lennie a tömegek számára. Rose Luckin úgy látja, a mesterséges intelligencia demokratikusabbá teheti a tanulást, de óvatosságra int ezzel kapcsolatban. A széles körű elterjedés szakaszában az új oktatási ideál a mesterséges intelligencia és a humán oktatók által biztosított oktatás megfelelő ötvözése lesz.

„Fennáll annak veszélye, hogy kiváltságos helyzetben lévő tanulók megkapják a technológia és a humán interakciók ideális ötvözetét, míg a szegényebb diákok a mesterséges intelligencián alapuló technológiát kapják, és mellette csekély humán interakcióban részesülnek” – figyelmeztet a szakember.

Emellett utal egy másik veszélyre is. Az oktatási célú alkalmazásokat a pedagógusokkal, az oktatáskutatókkal és más érdekelt felekkel szorosan együttműködve kell kifejleszteni.

„Nem akarjuk, hogy rosszul megtervezett, mesterséges intelligencián alapuló rendszerek aláássák a technológiában rejlő ígéreteket.”

 

/hu/file/siau-kengSiau Keng

Siau Keng

 

Keng Siau az egyesült államokbeli Missouri Technológiai és Tudományegyetem Üzleti és Információtechnológiai Tanszékének vezetője. Kutatási területe a mesterséges intelligencia gazdasági és társadalmi hatása.

Fotó: Keng Siau archívuma

/hu/file/rose-luckinRose Luckin

Rose Luckin

 

Rose Luckin az egyesült királyságbeli University College London Tudáslaboratóriumának tanulóközpontú tervezést oktató tanára. Kutatásaiban különösen azt vizsgálja, miként lehet felhasználni a mesterséges intelligenciát magának a tanulási folyamatnak a megvilágítására a tanulók és a tanárok érdekében.

Fotó: UCL

 

Fogalomtár

Mesterséges intelligencia

A mesterséges intelligencia (MI vagy AI) általában véve olyan gépekre és számítógépekre utal, amelyek képesek utánozni a tanulás és a tanultak alapján történő problémamegoldás humán kognitív funkcióit. A mesterséges intelligenciának számos alkalmazási módja van, az internetes keresőmotorok és az online hirdetési algoritmusok támogatásától kezdve a vezető nélküli gépkocsikon és a katonai drónokon át az oktatásig.

Gépi tanulás

A gépi tanulás a mesterséges intelligencia egyik alterületének tekinthető, amely átfedésben van a statisztikával is. A gépi tanulás célja a számítógépes programok „tanítása” annak érdekében, hogy egy adott adatkészletből tanuljanak és következtetéseket vonjanak le, anélkül, hogy programozva lennének az adott feladatra. Ennek alkalmazási módjai közé tartoznak a robotika, az archiválás, a részvénypiaci elemzések, valamint a számítógépes játékok.

 

Továbbiak a témában az EPALE honlapján

Források és további olvasnivalók


Markus Palmén újságíró, író, audiovizuális producer és szabadúszó. 2017 augusztusa óta ő az EPALE szakpolitikáért felelős témakoordinátora. Markus nyolc éven át volt a European Lifelong Learning Magazine  vezető szerkesztője és főszerkesztője.

Címkék:
Share on Facebook Share on Twitter Epale SoundCloud Share on LinkedIn
Refresh comments Enable auto refresh

1 - 10/12 megjelenítése
  • Ilze Zača képe
    Personalizēta mācīšanās, kas pieejama arī mazattīstīto valstu iedzīvotājiem, turklāt mācību spēļošana un daudzveidīgu digitālo rīku izmantošana - tas viss ir tieši tas, uz ko ir jāvirzās 21.gadsimta izglītības sistēmai un no kā nav jābaidās. Pedagoga profesija nekur nezudīs; gudram skolotājam būs prasmes šīs tehnoloģijas vadīt, domāt jaunus risinājumus, integrēt tās skolās. Ieguvēji būs gan bērni, gan skolotāji, gan visa mūsdienu izglītības sistēma!
  • Liene Reimane képe
    Lasot šo rakstu, nonācu pie domas, ka tā īsti MI nespēs aizstāt cilvēku- pedagogu. Saskarsme, dialogi ir nepieciešami cilvēkiem, bērniem, audzēkņiem. MI, manuprāt, drīkst būt palīgs mācību procesā, lai paspilgtinātu mācību vielu, ieinteresētu un aizrautu skolēnus. Kā arī, uzskatu, ka viedierīces, roboti, u.c. tehnoloģijas, kas saistīti ar mākslīgo intelektu, mēdz pievilt, kļūdīties, salūzt tāpēc rodas dažādi jautājumi, piemēram, vai tiešām cilvēki tik ļoti spēs uzticēties rezultātiem, kurus ir veikušas tehnoloģiskas ierīces? Protams, cilvēce bez tehnoloģijām nevar iztikt- tā ir mūsu ikdiena un tehnoloģijas turpina attīstīties un ienākt mūsu dzīvēs. Tomēr uzskatu, ka cilvēkam vienmēr ir "jāstāv" blakus tehnoloģijām, jo tām nav cilvēciskā saprāta. 
  • Nikola Treimane képe
    Izlasot šo rakstu, es varu teikt, ka manuprāt mums jau ir daudzas jomas kurās MI piemīt. To nevar ignorēt, vai atstāt nepamanītu. Tomēr es uzskatu, ka skolotājs ir vairāk radošs pedagoģiskajā procesā un prot veidot aizraujošas stundas. Es domāju, ka tas arī var attiekties uz skolotāju un skolēnu komunikāciju un saprašanos savā starpā. Radošs darbs ir diezgan izaicinošs priekš MI, bet ne priekš skolotāja. Kaut arī rakstā tiek minēts,ka "Izglītojamais attiecīgi gūst labumu no personalizētās mācīšanās, ko MI padara iespējamu" es uzskatu, ka cilvēks labāk saprot kad viņš uzdod jautājumus un komunicē kopā ar citu cilvēku. Mums ir jāattīst jauno tehnoloģiju izmantošana, bet tai arī jābūt apdomātai līdz galam, jo skolotāju ir grūti aizvietot ja nav visas nepieciešamas zināšanas un komunicēšanas prasmes.

  • Sņežana Markova képe

    Mākslīgais intelekts mums ir visapkārt, tas piedāvā iespējas realizēt inovatīvas pedagoģiskās pieejas. Skolotājam jābūt atvērtam pret visu jauno, nepārtraukti sevi jāpilnveido. Bet, lai cik izglītota jaunā paaudze nebūtu tefnoloģiju jomā, ir jāattīsta arī tā smadzeņu puslodze, kas atbild par radošumu un iztēli.
  • Laura Rapša képe
    Cilvēces augtākā virsotne, tomēr arī bīstams instruments. Piekrītu, tas būtu neatsverams palīgs pedagogam un bērnam, kas ļautu noteikt mācīšanās procesā konkrētus apgrūtinājumus, parādot tos, mēs vislabāk, efektīvāk varētu vadīt katram bērnam individuāli mācību procesu, ar konkrētiem uzdevumiem, kuri tieši rada grūtības un kādos uzdevumos (pēc struktūras u.c.) mēs spējam sasniegt vislabākos rezultātus.
  • Linda Titoviča képe

    Mūdienās nevaram izslēgt MI no savas dzīves tāpat arī no skolotāju ikdienas. Skolotājam ir jāveido interesantākas stundas, lai ieinteresētu pēc iespējas vairāk skolēnu, un šie būtu rīki, kurus varētu izmantot. Protams jāatceras, ka MI nekad neaizvietos komunikāciju, kritisku domāšanu un saskarsmes mākslu. Cilvēks ir būtne, kurai ir nepieciešama socializācija, tāpēc, manuprāt, skolotāja profesiju nevar pilnībā aizstāt.
  • Rūdolfs Pāvulēns képe
    Mākslīgais intelekts jau ir manāms un izmantojams dažādās mācību nozarēs, tas ir labs veids kā papildināt vai nedaudz pamainītu mācīšanās procesu. Dators ir ļoti labs, lai mācītu algoritmu, jo tam ir daudz vieglāk pamanīt kļūdas šādās situācijās, tāpēc noteikti dators ar laiku aizvien vairāk un vairāk parādīsies matemātikā, taču ne līdz galam. Uzskatu, ka skolotājs kā profesija noteikti nekur nepazudīs, jo, lai arī šos algoritmus spēj iemācīt un pārbaudīt dators, skolotājs joprojām daudz labāk spēj pārvaldīt situācijas, kurās netiek iesaistīti algoritmi vai arī situācijas, kuras var ietekmēt ārējie apstākļi.
  • Elizabete Eliza Bitane képe
    Šobrīd eju pretrunās.
    Līdz šim tika stāstīts, ka pedagogs ir viena no tām profesijām, kas vienmēr būs vajadzīga un nekad neizmirs, tāpēc esmu pārsteigta par MI straujo attīstību pedagoģijas sektorā.
    Kā vairums komentāru zem šī raksta, arī es sliecos piekrist, ka pedagoģija ir tā joma, kur bez MI var iztikt. Zinu, ka tehnoloģiju iesaiste ir neizbēgama, taču nedrīkst iet galējībās. Cilvēku par cilvēku padara tieši komunikācijas prasmes. Ja bērniem atņems skolotāju kā personību, bail iedomāties, kādi būs skolēni, beidzot skolu. Manuprāt, tehnoloģijas ir laba lieta, kamēr tā neaizstāj mūsu domāšanu. Smadzenes ir jātrenē, tās nedrīkst aizstāt.
    Mani māc bažas, ka tas zinātniekiem šķiet tik normāli un vajadzīgi, tāpēc priecājos, ka MI ieviešana būs cieši saistīta ar pedagogiem un nozares pārstāvjiem.
  • Liene Ušvile képe
    Mākslīgais intelekts (MI) kļūst arvien biežāk sastopams tehnoloģiju lietotāju ikdienas lietošanas pieredzē. Domāju, ka lielākā daļa ir pieņēmuši tehnoloģiju attīstības neizbēgamību nākotnē. Tomēr līdz ar digitalizāciju pieaug arī sabiedrības raizes par tās ietekmi un negatīvajām blaknēm, kas skar ar tehnoloģijām pastarpināti saistītus problēmlokus, piemēram, tādas cilvēciskās īpašības, ko nevar ietekmēt mākslīgais intelekts - personības vērtības, pārdzīvojumus, emocionālās noskaņas un tamlīdzīgi. Skaitliski lielā sabiedrības lokā mākslīgais intelekts noteikti ir kā palīdzības rīks, kas ļauj pielāgot informācijas apjoma plūsmu, palīdz to sistematizēt, analizēt, sintezēt. Tas ir tieši tas, kas nepieciešams lielāka apjoma informācijas apguvē. Bet šajā labumā pastāv risks, ka netiek ņemts vērā cilvēka noskaņojums, sensitīvais periods, emocionālās nianses. Tāpēc, manuprāt, ir nopietni vēl jāstrādā pie tā, lai šie riski nepārvērstos par draudiem un vājajām pusēm, kas pazemina cilvēciskās vērtības.
  • Nils Zīlmanis képe
    Uzskatu, ka MI nav nepieciešams mācību procesā, jo MI sāks aizstāt skolotāja darbu. Pilnvērtīgam skolotājam ir jāseko līdzi saviem skolēniem, un nedrīkst paļauties ka tehnoloģijas to izdarīs mūsu vietā. Jebkurā gadījumā, manuprāt, līdz pilnvērtīgai MI integrācijai izglītībā paies ļoti ilgs laiks.