chevron-down chevron-left chevron-right chevron-up home circle comment double-caret-left double-caret-right like like2 twitter epale-arrow-up text-bubble cloud stop caret-down caret-up caret-left caret-right file-text

EPALE

EPALE A felnőttkori tanulás elektronikus európai platformja

 
 

Blog

Felnőttoktatás: a részvétel tanulásától a tanulás általi részvételig

30/05/2019
létrehozta Györgyi Bajka
Nyelv: HU
Document available also in: EN DE EL HR FR ET CS

/en/file/civic-engagement-epaleCivic engagement EPALE

Civic engagement EPALE

Az EAEA szakpolitikai asszisztense, Silvia Tursi véleménye arról, hogy a felnőttoktatás milyen módot nyújt a társadalmi életben való részvételre.

A modern társadalomban a kormányzat helyébe a kormányzás lép, és a közvetlen demokráciát támogatják. Az emberek számára ez azt jelenti, hogy egyre inkább elvárják tőlük az aktív részvételt közösségük életében, nemcsak a politikai kérdések, hanem a mindennapi élet tekintetében is.

A PIAAC tanulmánya egyértelmű összefüggést mutatott ki a „bizalom” és a „politikai hatékonyság”, illetve az iskolázottság között. Konkrétan úgy találták, hogy a gyenge alapkészségek összefüggésben állnak az intézménybe vetett kevés bizalommal és azzal, hogy valaki mennyire érzi úgy, hogy nemigen tud hatást gyakorolni a társadalomra.

Felnőttoktatás és polgári szerepvállalás

Különböző tanulmányok hangsúlyozták már, hogy milyen nagy jelentősége van az oktatásnak a politikai részvétel különböző formáinak előrejelzésében. A felnőttoktatás ma döntő szerepet játszik az aktív polgári szerepvállalás előmozdításában, és nemcsak az alacsonyan képzettek körében, hanem a társadalmi életben való részvételre buzdított valamennyi állampolgár esetében.

Az aktív polgári szerepvállalás felnőttoktatás révén történő előmozdításának módja azonban különböző perspektívákat jelöl ki, amelyek visszaköszönnek a különböző gyakorlatokban és kezdeményezésekben.

Egyfelől a felnőttoktatás a tanulásra a demokratikus folyamatokban való részvétel szükséges előfeltételeként tekint. Ebben az esetben a tanulás különböző igényeket szolgálhat: az írástudás és a számolni tudás fejlesztése, a társadalmi életben való részvételt lehetővé tevő alapkészségek javítása, valamint konkrét politikai kérdésekkel és témákkal kapcsolatos képzések és viták. Ez azt jelenti, hogy az egyéneknek előbb el kell sajátítaniuk bizonyos részvételi készségeket, mielőtt polgárként tanulni és beszélni tudnának. Ezek az emberek emellett ösztönzést kapnak arra, hogy ahhoz, hogy jó polgárok legyenek, aktiválják és megszerezzék a „racionális közösség” által meghatározott kompetenciákat. Ez a vízió azt tételezi fel, hogy létezik egy normája annak, hogy mit jelent jó polgárnak lenni.

A felnőttoktatás másfelől egy olyan víziót propagál, amelyben a tanulást magát a közösség életében való részvétel egy formájának tekintik, nem csupán egy eszköznek a részvételre való felkészüléshez. Ez a szemlélet a polgári szerepvállalásra a „gyakorlatok közösségén” belüli elkötelezettségként és a közös tevékenységekben való részvételként tekint.

Példák arra, amikor a tanulás az aktív részvétel eszköze

Lire et Écrire

A belga Lire et Écrire kezdeményezés példa arra a gyakorlatra, amikor a tanulás az aktív részvétel eszközeként szolgál; a kezdeményezés „Üdvözlünk Belgiumban” csomagja a belgiumi mindennapi élet szempontjából jelentőséggel bíró különböző témákat öleli fel. E témák az együttélés, a lakhatás, az egészség, az oktatás, a foglalkoztatás és a társadalombiztosítás, a mindennapi élet, a tartózkodási jogcímek és a migráció, valamint az intézmények. A csomag főleg a Belgiumba újonnan érkezőket célozza meg, de a belga származásúaknak is szól, és általában a társadalomról való gondolkodást elősegítő eszközként működik azzal a céllal, hogy ösztönözze vagy fejlessze a társadalomban való aktív részvételt.

A „Népgyűlés”

A projekteket és kezdeményezéseket gyakran úgy dolgozzák ki, hogy a két szemlélet összekapcsolódik. Érdekes példa erre a „Népgyűlés”, a Folkemødet, amelyet 2011 óta szerveznek meg a dániai Bornholmban. Ez az esemény egy különleges alkalom a demokráciával, az aktív polgári szerepvállalással és a nem formális felnőttképzéssel kapcsolatos gondolatok méltatására, népszerűsítésére és létrejöttére.

A „Népgyűlés” egy politikai fesztivál, amely fórumot biztosít a politikusok, vállalkozások, nem kormányzati szervezetek és az egyszerű állampolgárok közötti nyílt vitákhoz. A célja az, hogy szabad informális szemináriumok és ülések révén erősítse a demokráciát és a párbeszédet az országban. Noha a kezdeményezést a bornholmi hatóságok koordinálják, a szervezést valójában szervezetek, politikai pártok és a részvételi szándékukat kifejező csoportok végzik. Ennek megfelelően a résztvevők egyúttal szervezők is, ami a való életben érvényesülő demokrácia példája.

„100 lépés a finn jövő felé”

A „100 lépés a finn jövő felé” elnevezésű projekt ugyancsak az állampolgári ismeretek oktatásának egy új módszerét látszik megvalósítani a finn felnőttképzési kultúrán belül. A projekt lényege, hogy az embereket be kell vonni a helyi felnőttoktatási központokban megtartott közügyi vitákba, tekintet nélkül korukra és hátterükre. A nyílt viták egyik célja, hogy a felnőttoktatási központokat és munkájukat bemutassák a résztvevők új célcsoportjának. Az összes érdeklődő központot meghívták a projektben való részvételre, és a tervezett 10 vita helyett végül 29 vitát szerveztek, ami jól mutatja a kezdeményezés iránit lelkesedést.

A viták eredményeit továbbították a vitáknak helyet adó városok döntéshozóinak, az állampolgárok pedig lehetőséget kaptak arra, hogy nekilássanak részvételi készségeik fejlesztésének.

Ez a néhány példa áttekintést ad arról, hogy a felnőttoktatás keretében milyen különféle módokon lehet elősegíteni az aktív polgári szerepvállalást és arra ösztönözni az egyes embereket, hogy fejlesszék, javítsák és próbára tegyék részvételi készségeiket.

Mit gondol az állampolgári ismeretek oktatásáról, és hogyan használják azt az Ön szervezetében arra, hogy az egyének számára elősegítsék a közösségben való aktív szerepvállalás lehetőségeinek megragadását? Ossza meg gondolatait a lenti „Megjegyzések” rovatban!


Silvia Tursi az EAEA szakpolitikai asszisztense. A politikatudományok és nemzetközi kapcsolatok területén szerzett diplomát, és további tanulmányokat folytat az oktatás területén, továbbá tapasztalattal rendelkezik európai projektek oktatójaként és különböző szervezetek projekt- és kutatási asszisztenseként.

Share on Facebook Share on Twitter Epale SoundCloud Share on LinkedIn
Refresh comments Enable auto refresh

1 - 4/4 megjelenítése
  • Kristina Jovicic-Grmas képe
    Pre svega, slažem se sa Vašom tvrdnjom da je za polaznike u obrazovanju odraslih najpre bitno sticanje funkcionalne pismenosti i bazičnih intelektualnih i socijalnih kompetencija, koje im omogućavaju dalju socijalnu integraciju i tranziciju ka tržištu rada. Tek nakon toga, oni se mogu aktivno i odgovorno uključiti u građanskom životu. Uostalom, to predviđa i jedan od očekivanih opštih ishoda funkcionalnog obrazovanja odraslih, odnosno stručnih kompetencija koje se stiču ostvarivanjem predviđenog nastavnog plana i programa za ovaj vid obrazovanja. Mislim tu pre svega na građansku odgovornost za demokratiju, koja predviđa jednu ovakvu participaciju, zasnovanu na znanju o političkim i društvenim vrednostima. U Vašem tekstu pominjete i primere prakse u kojima učenje služi kao alat za pristup aktivnom učešću u zajednici. U vezi sa tim, navodim i primere iz vlastitog dugogodišnjeg iskustva u radu sa odraslima, koji su se itekako pokazali značajnim za pripadnike naših ciljnih grupa, ali i same edukatore. U pitanju su dva Festivala obrazovanja odraslih za koje bi se moglo reći da su te 2001. i 2002. godine, predstavljali primere najveće aktivnosti u obrazovanju odraslih. Pomenuti događaj, sa čuvenom petočasovnom berzom obrazovanja odraslih, obuhvatio je svojevremeno na desetine centara i imao izuzetnu posećenost koja se brojala u hiljadama. Drugi primer je nezaobilazni, i projekat od izuzetnog značaja, projekat Druga šansa koji je dao osnove sistemu koji danas imamo u obrazovanju odraslih. Benefiti od ovih, ali i mnogih drugih primera dobre prakse ovog tipa, i dan danas imaju pozitivnog odjeka u animiranju polaznika različitih ciljnih grupa koje u našem centru okupljamo i svakodnevno uspešno edukujemo.
  • DUSANA FINDEISEN képe
    Thank you. In my view one does not become an active citizen just like that since being an active citizen is not a state but a process depending on constant education, (gaining cognitive competencies) emotions, building attachment....and above all by upgrading or adding common goals and activities . At Slovenian Third Age University, established 35 years ago, as a common endeavour of different generations and different experts and volunteers we are convinced that structures created by citizens having established a clear mission serve as a platform for citizens' activities. Slovenian U3A chose study circle as its basic format with cognitive and activity goals serving local development, Moreover, over the last decade, Slovenian U3A has been conceptualising and dealing with socially engaged education and socially engaged art of older people ( social interaction within educational processes,, carefully selected public sites etc) that often get transformed into social practices where U3A's students act as politicians, active citizens, ethnographers etc for community's well being. Slovenian U3A stages a number of civil dialogues, sets up mutually supported structures and networks for learning and acting ( Each-one-teach-one). Slovenian U3A enacts active ageing on study programmes based on exploratory learning (understanding public space and its role), critical geragogy, silver economy, advocacy, let's become active citizen, critical thinking etc.
  • Elisabetta Cannova képe
    Thank you for these contributions, and beyond the national programmes or targeted festivals, when working at micro level, and in peripheral areas, real life and civic participation show us a different prospect (how to contrast the fatal attraction of the town). Supporting the local cultural events and festivals in the rural area of my region (Latium) through an informal learning provision targeted to the community’s organisers, we are managing to engage adults in self-directed learning sessions aiming at valorising the cultural heritage, tangible and intangible, of the own communities. I still don’t know if this just started pilot (January ’19) will produce an improved active participation in the society, but I can confirm the fundamental role of the citizens’ associations, formal or informal, motivated by different interests, in our case committed in culture and performing arts, sustainable tourism, and inclusive citizenship. Another core issue in this field experience is the external support of the Municipality and the consensus about the key role of adults’ education… But I’m a lucky woman, the current Major was a teacher!
  • Kristaps Otersons képe
    Thanks.
    You mentioned Folkemødet in Denmark. In Latvia, we have "Lampa" (lamp) for the 5th consecutive year, the talk or conversation festival where any organisation or individual can bring up a topic to be discussed in the proposed format, be it debates, panel discussion, game or whatever. The overall  condition to participate is to help democracy, to be open, to listen to every opinion. OK, you need also to be topical, And I can read on their website that "eight democracy festivals from the Nordic and Baltic regions, including the Conversation festival LAMPA, and a European-wide festival have joined their forces and established the International Democracy Festivals Association." Nice, this goes further.