chevron-down chevron-left chevron-right chevron-up home circle comment double-caret-left double-caret-right like like2 twitter epale-arrow-up text-bubble cloud stop caret-down caret-up caret-left caret-right file-text

EPALE

EPALE A felnőttkori tanulás elektronikus európai platformja

 
 

Blog

Állampolgári ismeretek oktatása felnőtteknek az Egyesült Királyságban: Nyelvi kompetencia és kulturális identitás

30/04/2019
létrehozta Györgyi Bajka
Nyelv: HU
Document available also in: EN PL FR

/en/file/esolESOL

ESOL

Qasir Shah angoltanárként emeli ki a nyelvi jártasság fontosságát a migránsok társadalmi integrációja szempontjából.

Bernard Crick brit politikatörténésznek nagy szerepe volt abban, hogy az állampolgári ismeretek oktatását az Egyesült Királyság kötelező tananyagának részévé tették 2002-ben. Crick álma az volt, hogy nemzeti és helyi szinten egyaránt megváltoztassa az ország politikai kultúráját. Kettő, Crick elnökségével működő bizottság időben egymást követő jelentése is foglalkozott a 16–19 évesek és a Nagy-Britanniába érkező bevándorlók állampolgári ismeretekre való oktatásáról. Az állampolgári ismereteket oktató moduloknak a tananyagban való előírásával mindez kihatott a bevándorlókat megcélzó nyelvtanfolyamok (ESOL) összes szintjére is.

A felnőtteknek szóló állampolgári ismereteknek az ESOL-tanfolyamok keretében való oktatását (AECE) a brit kormány társadalmi feszültségekkel kapcsolatos aggályának eredményeként vezették be: 2001-ben ugyanis három olyan városban is voltak zavargások, ahol nagyszámban éltek etnikai kisebbséghez tartozók. A forrongások kiváltó okaként a közösségi kohézió hiányát jelölték meg, amelyet a közös értékek hiányára vezettek vissza. A kormányzat ezért szükségesnek látta az állampolgári hovatartozás érzésének erősítését és fontos szerepet szánt ebben az angol nyelv magasabb szintű ismeretének. Az integráció folyamatában alapvető fontosságot tulajdonítottak az angol nyelvi kompetenciáknak – a jelentés így egységes szerkezetű, nyelvi és állampolgári tartalmú programok kidolgozását javasolta. A nyelvi jártasságot ezzel a bevándorlók integrációra való hajlandóságával és képességével hozták összefüggésbe.

Az ESOL-tanfolyamok keretében a felnőtteknek szervezett állampolgári ismeretek oktatásának eredményessége

Mennyire eredményesen változtatta meg tehát az AECE az Egyesült Királyság politikai kultúráját? Sajnos semmin sem változtatott, és ennek számos oka van. Sem a felnőtteknek szóló ESOL-tananyag, sem az Élet az Egyesült Királyságban (angolul: Life in the UK) című kézikönyv nem nyújtott mélyreható ismereteket az állampolgárságról és a brit kultúráról. A szakpolitika végrehajtása során ugyanis nagyobb hangsúlyt fektettek a közösségi kohézió és integráció előmozdítására, mint a politikai jártasságra. Hiány volt (és még mindig van) a tantárgyat oktató szakemberekből, és az is kérdéses, vajon a B2-nél alacsonyabb tudásszintű diákoknak van-e megfelelő nyelvi kompetenciája az állampolgári ismeretek lehető legjobb elsajátítására.

Lényeges kérdés továbbá, hogyan erősíti az AECE a bevándorlók integrációját a brit társadalomba, közösségekbe és munkahelyekre, ha azoknak a felnőtteknek a többsége, akikkel kapcsolatba kerülnek, életük során sosem tanultak állampolgári ismereteket. Fontos, hogy az állampolgári ismeretek oktatása minden bevándorlóra és minden helyben született felnőttre kiterjedjen, hiszen semmi értelme sincs az ilyen oktatásnak, ha az Egyesült Királyság helyi felnőtt lakossága többségének nincsenek állampolgári ismeretei.

Az identitás kialakítása és a nyelvi kompetencia

Fontos a bevándorlók identitásának átalakítása az új társadalomban. Az új identitást pedig erősíti a befogadó ország történelmének, szokásainak, kultúrájának, valamint jogi és politikai rendszerének mélyebb ismerete. Valamely ország nyelvének megtanulása elválaszthatatlanul összefügg a polgári szabadságjogokhoz való hozzáféréssel, valamint az adott ország kultúrájának és társadalmának ismeretével. Ebből kifolyólag nem megalapozatlan az a feltevés, miszerint a befogadó ország alaposabb ismerete erősíti a társadalmi integrációt, illetve az elfogadást a befogadó ország lakosságának körében. Ez az okfejtés – amely magában foglalja az inkluzivitást és a társadalmi integrációt – tulajdonképpen azon alapul, hogy a domináns államnyelvtől eltérő nyelvet beszélőkre kívülálló-ként és nem a nemzet teljes értékű tagjaként tekintenek. Kevés bizonyíték van azonban arra vonatkozóan, hogy az állampolgárságnak és a társadalmi integrációnak előfeltétele lenne a befogadó ország nyelvében való jártasság.

Általános értékek és a nyelvi kompetencia fontossága

A sokféleségre törekvés és az egységre törekvés kétségtelenül egymással nehezen összeegyeztethető fogalmak. Ha azonban a közösségi kohézió hiányáért a multikulturális toleranciát és a sokféleség értékként való felfogását hibáztatjuk, akkor egyszerre utasítjuk el a transznacionalizmus és a szuperdiverzitás valóságát, valamint az olyan szupraidentitások létezését, mint az európai uniós polgári státusz és az erős multinacionális vállalatok. A nemzeti identitás erősítése ennek fényében akár szűklátókörűségnek is tekinthető. Emellett a diszkrimináció és a strukturális egyenlőtlenségek azok, amelyek megakadályozzák, hogy a bevándorlók és az etnikai kisebbségekhez tartozók otthon érezzék magukat – kivéve, ha teljesen elhagyják korábbi kulturális/nemzeti kötődésüket.

Az általános politikai retorikával ellentétben úgy tűnik, hogy a befogadó ország nyelvében való jártasság, illetve az AECE önmagukban nem elegendők az integráció előmozdítására, a társadalmi kirekesztés megakadályozására és az állampolgári részvétel növelésére.


Qasir Shah több mint 19 évig tanított angol nyelvet, az elmúlt 16 évben pedig felnőtteknek tanított angol nyelvet. Emellett az alapfokú diplomájukat már megszerzett hallgatóknak tanít angol nyelvet felsőfokon. Ezenkívül az University College London oktatásfilozófiai doktorandusza. Érdeklődik az angliai oktatáspolitika, az írni-olvasni tudás, az állampolgári ismeretek oktatása, a demokrácia, a konfuciuszi etika és a tanári szerep iránt.

Share on Facebook Share on Twitter Epale SoundCloud Share on LinkedIn
Refresh comments Enable auto refresh

1 - 1/1 megjelenítése
  • Marta Kosińska képe
    Bardzo prawdziwe. Jednak również krótkoterminowe, punktowe działania integrujące migrantów z lokalnymi społecznościami nie rozwiązują problemów w sensie systemowym. Z pewnością przynoszą więcej sensu, aniżeli edukowanie tylko jednej strony: przybywających, jednak ich przygotowanie, zapewnienie długoterminowych efektów, jest bardzo trudne dla funkcjonujących w ten sposób ngo-sów. Zorganizowane przez władze lokalne kursy demokracji obywatelskiej dla wszystkich - to rzeczywiście ciekawy pomysł.