chevron-down chevron-left chevron-right chevron-up home circle comment double-caret-left double-caret-right like like2 twitter epale-arrow-up text-bubble cloud stop caret-down caret-up caret-left caret-right file-text

EPALE

EPALE A felnőttkori tanulás elektronikus európai platformja

 
 

Blog

2019-es európai parlamenti választások – esély Európa számára

20/05/2019
by Wochenschau Ver...
Nyelv: HU
Document available also in: DE EN PL ET

Olvasási idő: kb. 5 perc – Olvassa el, lájkolja és kommentálja!


 

Hogyan néz ki Európa jövője? – Mások perspektívái

A 2019-es európai parlamenti választásokra nyugtalan időszakban kerül sor. A Brexittel az EU történetében először az „ever closer union”, a valaha volt legszorosabb unió törés előtt áll. A rendszerkritikus, EU-ellenes erők választási sikerei több EU-tagállamban arra hívják fel a figyelmet, hogy az erős Európáért síkra szálló politikai többség már nem magától értetődő.

Az európai pénzügyi, államadóssági és migrációs válság tovagyűrűző hatásai Európát rendkívüli kihívások elé állítják (Kaeding 2013). A többpólusú világrend feltörekvő hatalmai Európában egyre kevésbé követendő modellt, sokkal inkább olyan leszálló ágban lévő, elöregedő földrészt látnak, amely mindennél jobban önmagával van elfoglalva.

Hiányzik a nemzeti politikai önálló felelősség. Eközben az EU összes országában arról van szó, hogy tisztázzuk, mely problémákat tudjuk nemzeti szinten megoldani, és mely problémák esetén nem elégségesek már a nemzeti megoldási próbálkozások. Az Európa jövőjéről folytatott jelenlegi vitának erre vonatkozóan az összes tagállamban lendületet kell nyernie, hogy valamennyi ország az összes szinten megvitassa Európa kérdéseit, és készen álljon arra, hogy tovább alakítsa az európai projektet. Erre az európai parlamenti választások kiváló alkalmat nyújtanak.

/hu/file/9783734408106jpg9783734408106.jpg

Europawahl-Ratgeber WochenschauVerlag

Az Európáról folytatott nemzeti vitáknak kell a középpontban állniuk, amelyeket Brüsszelben kell összesíteni. Elvégre azok mindenekelőtt Európa sokszínűségét tükrözik. Az EU mindegyik tagországának megvannak a saját okai arra, hogy az EU része legyen és maradjon. Az egyes államok különböző politikai térképeket mutatnak fel. Mindazonáltal mindegyik tagállamra érvényesek földrajzi kényszerek és a megváltozott világrend is, illetve minden országot társadalmi struktúrák és a nemzeti történelem határoz meg (Kaeding et al. 2019). A kezdetekben az EU hat – a két világháború által traumatizált – országból álló, kis klub volt. Jelenleg pedig az EU Lisszabontól Nicosiáig, Tamperétől Vallettáig terjed. A különbözőségek mellett a nemzeti vitákban sok közös is előfordul: a nemzeti szuverenitás elvesztésétől való félelem, a hatalom európai megosztásáról szóló vita, a saját érdekek megvédésére irányuló politikai aktivizmus különböző szintjei, a migrációról és a határokról szóló vita, valamint az ebből eredő biztonsági aggályok (Kaeding et al. 2019).

Ezeket a közös dolgokat és különbségeket az EU-n belül meg kell értenünk és tiszteletben kell tartanunk ahhoz, hogy közösen találjunk európai megoldásokat az európai dimenziójú problémákra. Az európai parlamenti választások lehetőséget teremtenek az Európa jövőjéről folytatott elképzelések megvitatására.

Csak így érthetők meg a többi tagállam változatos motívumai és stratégiái, a brüsszeli tárgyalások eredményei, a többi fél Európa-politikája, illetve alakítható ki a holnap Európája a közös érdekek mentén.

Az „egyenlő felek EU-jában” minden államnak mindig engedményeket kell tennie. Európa jövője nem fekete vagy fehér. A 27+ tagállam közötti tárgyalások csak kompromisszumokkal érhetők el (Kaeding 2013). Ebben a tekintetben a német-francia kezdeményezések abszolút szükségesek, azonban a 27+ EU-tagország Európájában messze nem elégségesek.

Végeredményben egy együttműködő Németországnak kell a vezető szerepet vállalnia, készen arra, hogy elfogadja a többi ország perspektíváját, és átérezze a különböző politikai dinamikákat a 27+ tagállam Európájában.

Ennek során nem „több Európáról” vagy „kevesebb Európáról” van szó, hanem működő Európáról, melynek célja a béke, a biztonság és a jólét további biztosítása, valamint a közös, liberális-demokratikus jogok megkérdőjelezhetetlen garantálása az EU valamennyi tagállamában.

Éljen Ön is választójogával 2019. május 26-án, és döntsön Ön is Európai jövőbeli stratégiájának alakításáról.

Mi történik az európai parlamenti választásokon?

2019. május 23–26-án ismét eljön az idő: Az EU polgárainak kilencedik alkalommal nyílik lehetősége arra, hogy demokratikus úton megválasszák az Európai Parlament képviselőit. A közvetlen választás 1979. évi bevezetése óta az EP az EU egyetlen olyan szerve, amelynek összetételét általános, közvetlen, szabad, titkos választások útján határozzák meg, így az EU ún. állampolgári kamarájának minősül.

TÉNYEK

A 2019. évi választásokra az EU összes tagállamában május 23. és 26. között kerül sor. Németországban minden választásra jogosult 2019. május 26-án, vasárnap adhatja le szavazatát 08:00 órától 18:00 óráig, a személyi igazolvány vagy az útlevél, valamint a választási értesítő bemutatásával. A választói névjegyzékbe bejegyzettek a levélszavazáshoz szükséges kellékeket is kérelmezhetik.

KI VÁLASZTHATÓ? – PÁRTOK

Az, hogy melyik párt mely képviselői nyernek EP-mandátumot, az európai parlamenti választásokon dől el. Az EP-választásokon nincsenek egész Európára kiterjedő, egységes listák. Ehelyett mindegyik tagországban különböző jelöltek választhatók, akiket előzőleg az egyes tagállambeli pártok jelöltek. A választók így a szavazatukat az egyes tagállambeli pártokra adják le, és közülük kerülnek majd ki az adott országra meghatározott számú mandátum birtokosai.

A 2019-es európai parlamenti választásokon Németországban 25 párt vehet részt. Ennek során – csakúgy, mint a németországi parlamenti választásokon – a legnagyobb eséllyel induló pártok a CDU/CSU, az SPD, az FDP, a Bündnis90/Zöldek, a Baloldal és az AfD. Mindemellett az EP-választásokon néhány olyan kisebb pártnak is esélye lehet egy mandátum megszerzésére, amely a parlamenti választásokon nem érte el az előírt ötszázalékos küszöböt.

A választások után az egyes tagállambeli pártok a szavazatok elért arányában küldik ki megválasztott képviselőiket az Európai Parlamentbe. A képviselők az Európai Parlamentben más tagállamok képviselőivel együtt a politikai irányultságuknak megfelelően frakciókba tömörülnek. Ennek megfelelően a CDU/CSU képviselői általában az Európai Néppártban, az SPD képviselői pedig a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségében foglalnak helyet. Gyakran az azokhoz a pártokhoz tartozó képviselők, amelyek valamelyik európai párt tagjai, az Európai Parlamentben is azonos frakcióban tevékenykednek. Ez azonban nem szükségszerűen van így, és részben a frakció más pártjaiból is csatlakozhatnak képviselők. Egy képviselő mindig csak egy frakció tagja lehet. Alapvetően azonban mindegyik képviselő jogosult arra, hogy független képviselőként tevékenykedjen, ha nem kíván egyik képviselőcsoporthoz sem csatlakozni. Az Európai Parlamentben jelenleg nyolc képviselőcsoport működik.

 


Ez a szöveg a Wochenschau kiadó európai választási útmutatója.


 

Share on Facebook Share on Twitter Epale SoundCloud Share on LinkedIn