chevron-down chevron-left chevron-right chevron-up home circle comment double-caret-left double-caret-right like like2 twitter epale-arrow-up text-bubble cloud stop caret-down caret-up caret-left caret-right file-text

EPALE - e-Platforma za obrazovanje odraslih u Europi

Vijesti

Cedefop: Milyen foglalkozásokra van szüksége Európának és miért

07/12/2016
po Györgyi Bajka
Jezik: HU
Document available also in: EN PL EL RO MT

A Cedefop érdekes felismerést tett a közelmúltban az európai szakmahiány terén.

Egy nemrégiben elindított eszköznek – a Készségpanorámának – köszönhetően azonosította a Cedefop azokat a szakmákat, melyekből a legnagyobb a hiány Európában. A szervezet abba a kérdésbe is betekintést nyújt, hogy miért éppen ezekből a szakmákból szenved Európa hiányt.

Az első öt hiányszakma a következő: ICT szakemberek; orvosok; természettudományos-, műszaki-, mérnök- és matematikus (STEM) szakemberek; nővérek és szülésznők;  és tanárok.

Ezek az adatok az összes EU tagállamra vonatkoznak, de mutatkoznak különbségek országonként a hiányok tekintetében. Például Belgiumban, Görögországban és Spanyolországban van nagy szükség ICT szakemberekre, de Finnország nem szenved hiányt programozókból. Vannak olyan szakmák is, melyekre csak bizonyos országoknak van szüksége, ilyenek a jogi szakmák (Észtország és Franciaország), vagy a pénzügyi szakmák (Írország, Magyarország, Luxemburg és az Egyesült Királyság).

A Cedefop arra is rávilágít, hogy miért lehet szükség ezen szakmákra. Például az ICT és STEM szakemberek utáni egyre növő keresletet nem lehet betölteni a csekély számú friss diplomásokkal. Ezenkívül több közép- és kelet-európai országban van jelen az értelmiségi kivándorlás, ami azt jelenti, hogy az ICT és STEM szakemberek külföldre mennek, hiszen ott jobb munkalehetőségeket találnak.

E szakmahiány másik oka Európa öregedő lakossága, különösen az egészségügy és az oktatás esetében. Ezen területeken nehézséget okoz a nyugdíjazott szakemberek által hátrahagyott üresedések betöltése.

Ráadásul a Cedefop szerint bizonyos szakmák esetén a munkakörülmények és a hírnév is fontos tényező. Például az egészségügyben gyakran kell éjszaka vagy hétvégén is dolgozni, a tanítás pedig több országban is alulfizetett és nem számít ’tiszteletben álló’ szakmának.

További információkat a Cedefop új információs jegyzékében olvashat: Szakmahiány és többletfoglalkozások Európában.

Forrás: Cedefop

 

Share on Facebook Share on Twitter Epale SoundCloud Share on LinkedIn
  • Slika korisnika Barbara Szymańska
    Warto również zaglądać na stronę prezentującą polskie badania wskazujące na zawody nadwyżkowe i deficytowe. Jest ono co roku prowadzone na terenie całego kraju. Dane są dostępne nawet na poziomie powiatu. Adres strony: www.barometrzawodow.pl
  • Slika korisnika Karolina Brzechfa

    Jak najbardziej słuszny i potrzebny raport! Identyfikacja zawodów, w których najbardziej brakuje wykwalifikowanych specjalistów, powinna zainteresować każdego młodego człowieka i to już przed wyborem szkoły średniej. Jednak przede wszystkim powinno się tym zająć ministerstwo edukacji, które mogłoby, a raczej powinno kontrolować nadmiar i niedobór przyszłych pracowników. Sporządzając pełne raporty, z których korzystaliby przyszli uczniowie i studenci, wszelkie szkoły średnie, zawodówki, uniwersytety, politechniki. Tworząc kierunki i specjalizacje na które będzie zapotrzebowanie, bądź usuwanie na których w przyszłości będzie przesyt pracowników. Bo to od nich zależy, ile miejsc będzie na dany kierunek, specjalizacje, i czy w ogóle powstanie, czy zostanie usunięty. Kończąc chciałabym podkreślić, że z pewnością nie da się przewidzieć czy ktoś po zawodówce czy studiach nie wyjdzie do innego kraju- skuszony chociażby lepszą płacą. Jednak wydaje mi się, że mimo wszystko dzięki specjalistycznym badaniom pod względem niedoboru pracowników o odpowiednich kwalifikacjach, pomoże zmniejszyć bezrobocie w kraju. I głęboko wierzę w to, że ktoś się w końcu za to rzetelnie, sensownie i skutecznie zabierze.

  • Slika korisnika Daria Sowińska-Milewska

    Ciekawa jest też strona z raportem CEDEFOP. W Polsce brak specjalistów ds. ICT, managerów i inzynierów, ale też - nauczycieli, trenerów i coachów. To ważne informacje dla zmieniających zawód, szukających informacji jak dobrze wykorzystać nabyte umiejętności. A może - gdzie poza swoim krajem znalezć zatrudnienie?
     

  • Slika korisnika Maria Parmakli

    Η έλλειψη καταρτισμένου προσωπικού στην Ευρώπη για συγκεκριμένα επαγγέλματα είναι ανησυχητική, ιδιαίτερα εάν αναλογιστεί κανείς τα υψηλά ποσοστά ανεργίας που επικρατούν. Συνεπώς ενδεχόμενες αλλαγές στην εκπαίδευση μπορούν να αμβλύνουν το πρόβλημα της έλλειψης καταρτισμένου προσωπικού για συγκεκριμένα επαγγέλματα, μέσα από την αντιστοιχία θέσεων εργασίας και επαγγελματικών δεξιοτήτων. Επομένως θα πρέπει να προωθηθούν συνεργασίες μεταξύ φορέων παροχής εκπαίδευσης και επαγγελματικής κατάρτισης και άλλων αρμοδίων, όπως κοινωνικών εταίρων και κρατικών υπηρεσιών απασχόλησης για καλύτερη πληροφόρηση και συντονισμό στην αγορά εργασίας.

  • Slika korisnika Aleksander Kobylarek

    Bardzo potrzebny raport. Takie raporty powinny byc robione publikowane i nagłaśniane regularnie, bo to podstawa do tworzenia sensownych programów przekwalifowywania pracowników. Jest to niezykle istotne zresztą dla każdego szebla edukacji, choć dla funkcji kompensacyjnej edukacji dorosłych i kształcenia pozaformalnego chyba najbardziej. Dobrze byłoby uzupełniać je raportami, które będą bardziej szczegółowo analizowały sytuację niedoboru i nadmiaru pracowników w określonych sektorach i zawodach na szczeblu krajowym i regionalnym. Ja tu widzę pole do popisu dla uczonych zajmujących się edukacją dorosłych, psycholoogią, ekonomią i politologią a najlepiej żeby to były całe duze zespoły badawcze.