chevron-down chevron-left chevron-right chevron-up home circle comment double-caret-left double-caret-right like like2 twitter epale-arrow-up text-bubble cloud stop caret-down caret-up caret-left caret-right file-text

EPALE - Plateforme électronique pour l'éducation et la formation des adultes en Europe

Blog

Intézet helyett családias környezetben

29/07/2020
par Györgyi Bajka
Langue: HU

Önállóan lakni, döntéseket hozni, valódi közösségben élni. Ez számunkra, épek számára természetes. Fogyatékkal élő társaink számára viszont egyáltalán nem. Az Erasmus+ program keretében megvalósított PODIUM projektben kidolgozott képzési anyagok és kiképzett szakemberek őket segítik, hogy intézet helyett családias környezetben lakhassanak, és a helyi közösség tagjaivá válhassanak.

Intézményi férőhely kiváltás. Elsőre nagyon hivatalosan hangzik, de valójában azt jelenti, hogy ennek révén a fogyatékkal élő emberek nagylétszámú, olykor akár hétszáz fős, bentlakásos intézetek helyett kisebb, családiasabb otthonra lelhetnek. Ehhez nemcsak a fizikai környezetet kell megteremteni, hanem olyan felkészült szakemberekre is szükség van, akik a nemzetközi jó gyakorlatokat és tapasztalatokat ismerve, a szükséges szemléletváltással és szakmai tudással felvértezve, a folyamat egészét átlátva tudják irányítani egy-egy nagyobb intézmény kiváltását.

A PODIUM projekt a fenti céllal, nemzetközi összefogással valósult meg 2015 és 2018 között. Az Erasmus+ program támogatásával a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. (FSZK), az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar és Társadalomtudományi Kar magyar, szerb, szlovén, román és dán szakemberek közös munkáját indította el. Az első lépés azoknak a trénereknek a képzése volt, akik az intézményi férőhely kiváltásban részt vevő kollégákat készítik fel.

A projekt keretében intézményi férőhely-kiváltási menedzserek képzésére került sor a négy partnerországban. A pilotképzéseket egy részletes képzési anyag kidolgozása, majd ennek a mindegyik országra történő adaptálása előzte meg, amelyben valamennyi partner részt vállalt. A dán partnerszervezet – mivel a közép-európai régióval ellentétben, a területen immár több évtizedes gyakorlattal rendelkezik – a képzők képzése keretében felvértezte a trénereket a megfelelő szakmai kompetenciákkal és szemlélettel, így az első intézményi férőhely-kiváltási menedzserek már meg is kapták okleveleiket.

Magyarországon a konzorciumi vezető FSZK a felnőttképzésben akkreditált képzés keretében 20 kiváltási menedzsert képzett ki, akik a további képzések, valamint a hazai férőhely-kiváltási folyamat zászlóvivői lehetnek.

Emellett a jövő nemzedék szakemberei – leendő gyógypedagógusok és szociálpedagógusok – az ELTE-n szerezhetik meg a kiváltási folyamathoz elengedhetetlen tudást és szemléletet: a „Támogatott lakhatás elmélete és gyakorlata” című kurzust az első szemeszterben, még a projekt megvalósítási ideje alatt, 31 hallgató végezte el.

A külföldi konzorciumi partnereknél, az FSZK magyarországi képzéséhez hasonlóan Szlovéniában, Szerbiában és Romániában is 20-20-20 fő kiváltási menedzser képzése valósult meg a PODIUM projekt keretében.

 

Kiszolgáló attitűd helyett támogató szemléletre van szükség

Hogy jobban megérthessük a téma jelentőségét, dr. Sziklai István egyetemi adjunktust, a magyarországi szociális intézményi férőhely-kiváltási folyamat szakértőjét a szakmai-módszertani háttérről kérdeztem.

Hány fogyatékos ember él ma intézményben hazánkban?

A KSH 2017-es adatai szerint több mint 24 000 fogyatékos személy él valamilyen intézményben. Az ötven férőhelynél nagyobb intézetek száma közel 160. Ezekben átlagosan 90-115-en laknak, de a legnagyobb szociális intézetben például több mint 700 ember él együtt! Nem is kérdés, hogy azok a kiváltási program során kialakított családi házak, lakások, amelyekben jellemzően 12 ember lakik együtt, mennyivel komfortosabbak, és mennyivel nagyobb önállóságot biztosítanak az ott élők számára.

Ez a szakemberektől milyen, a korábbiaktól eltérő kompetenciákat igényel?

A kiváltás maguktól a szakemberektől is nagyobb önállóságot, a támogatott személy szándékának, motivációinak jobb megismerését igényli. A gondozói, a fogyatékos embert kiszolgáló attitűd helyett egy támogató, a megmaradt képességekre, készségekre építő, azokat szinten tartó, illetve fejlesztő, erőteljesebb szemléletre van szükség.

Szükség volt-e szemléletváltásra a szakmán belül?

A fogyatékosságügy területén dolgozó szakemberek régóta elkötelezettek a kiváltás mellett. Számukra épp az attitűdváltás jelenti a kihívást, ezért is van szükség a képzésükre. Itt jön képbe a PODIUM projekt azért, hogy a kollégák a hazai és nemzetközi jó gyakorlatokat megismerjék, a tapasztalatokat folyamatosan megosszák egymással.

Egy fogyatékkal élő számára az intézményen kívüli élet milyen változásokat, lehetőségeket hozhat?

Egy zártabb, intézeti körülmények között szocializálódott fogyatékos ember számára nagyon sok minden, például a közösségi közlekedés használata, a bevásárlás, a hivatalos ügyek intézése mind-mind nagyrészt az újdonság erejével hat. És a társas viszonyaik is megváltoznak: a szomszédokkal, a befogadó települések lakóival több és más lesz a kapcsolatuk. A szakemberek ezekre természetesen mind igyekeznek felkészíteni a lakókat. A kiköltözöttek számára kinyílik a világ, s rendkívül örömteli látnunk ezeknek a legapróbb, hétköznapi megnyilvánulásait: néha „csak” abban, hogy egyszerűen szabadabban mozognak, máskor meg abban, amikor például munkába állnak.

 

Ötleteket meríteni más országok példáiból

A PODIUM projekt utóhatásáról Losoncz Mária és Cserti-Szauer Csilla, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar munkatársai így nyilatkoztak: „A projekt keretében lehetőséget kaptunk arra, hogy a fogyatékosságügy egyik legfontosabb kérdéséről: az önrendelkező életről – benne a támogatott döntéshozatallal és támogatott lakhatással – célzott és modern tananyagokat fejlesszünk ki. Hozzáadott érték, hogy az ELTE két kara szoros együttműködésben, két szakterület közös nyelvhasználatának a kialakításával dolgozik együtt azóta is.”

Dániában már évtizedek óta foglalkoznak az intézményi férőhely kiváltással. Azt, hogy ők milyen jó gyakorlatokat osztottak meg a többi résztvevővel, Borbás Bálinttól, az FSZK munkatársától, a PODIUM projekt koordinátorától kérdeztem, aki Szentkatolnay Miklóssal együtt munkálkodott a siker érdekében:

„A projekt során sokszor irigyeltük a dán szakembereket, mert ami számunkra – Magyarországon vagy a környező országokban – még csak távoli víziónak tűnt a kiváltással kapcsolatban, az számukra mindennapi valóság. Másrészről megvan az előnye is annak, ha néhány lépés lemaradással követünk másokat, mert így az ő tapasztalataikból, nehézségeikből tanulva felesleges lépéseket, küzdelmeket spórolhatunk meg. A dán partner jóvoltából ugyanis nemcsak jó gyakorlatokat ismertünk meg, de azt is megosztották velünk, mi okozta az ottani kiváltási folyamat legelején a legnagyobb problémát: úgy költöztették ki a fogyatékos személyeket kisebb lakásokba, hogy a támogató szolgáltatások nem álltak még készen a környezetükben, ami nagyon súlyos következményekhez vezetett. Az ő példájukból tanulva a kiváltásban dolgozó hazai szakemberek – köztük a PODIUM projektben kiképzett, azóta a kiváltási folyamat tevékeny részeseivé váló kiváltási menedzserek – már figyelni tudnak erre.”

A kelet-közép-európai országokban sok helyen még gyerekcipőben jár ez a folyamat, ezért is fontosak a projektben elért eredmények. A konzorciumi partnerek kölcsönösen rengeteg jó példát osztottak meg egymással, melyeknek köszönhetően inspirációt és konkrét gyakorlati javaslatokat kaphattak egymástól saját nemzeti kiváltási folyamatuk, illetve szociális ellátórendszerük jobbítása érdekében.

A projekt angol nyelvű oldala: fszk.hu/english/podium/

A cikket készítette: Szekeres P. Mónika, újságíró

Share on Facebook Share on Twitter Epale SoundCloud Share on LinkedIn Share on email