chevron-down chevron-left chevron-right chevron-up home circle comment double-caret-left double-caret-right like like2 twitter epale-arrow-up text-bubble cloud stop caret-down caret-up caret-left caret-right file-text

EPALE - Euroopa täiskasvanuhariduse veebikeskkond

Ajaveeb

COVID-19: Első a tanulók mentális egészsége és jólléte

08/06/2020
looja Györgyi Bajka
Keel: HU
Document available also in: FR EN DE IT

 

 

 

 

 

Eredeti nyelv: francia

 

1. Hogyan hat a COVID-19 a tanulók mentális egészségére?

A COVID-19 elleni küzdelem eszközei, különös tekintettel a kijárási korlátozásra, mindenki esetében komoly lélektani következményekkel járnak: szorongás, depresszió, a saját magunk és a szeretteink iránti aggódás, tétlenség, stressz.

Az oktatási és tanulási tevékenységek a stresszt erősítő tényezőkké váltak. Érdekes, hogy a tanulók, a tanárok és az oktatók mentális egészsége a különféle országok veszélyhelyzeti programjaiban nem kapott helyet. Hogyan jelenik meg ez a stressz? A tanulási módszereket az új munkamódszerek, új értékelési módszerek, a felszerelés hiánya miatti bizonytalanság és természetesen az újonnan elsajátítandó készségek befolyásolják.

Az oktatóknak a legtágabb értelemben kell viselniük az oktatási és képzési rendszerek „terhét”. Igaz ez az iskolarendszerű oktatásra (iskolák, főiskolák, egyetemek), de a felnőttoktatás egészére is. Az oktatóknak az „ellenséges” és folyamatosan változó ökoszisztémákban nincsenek meg a megfelelő eszközeik és erőforrásaik.

A tanárok és oktatók társadalmi szerepét túl régóta hagyjuk figyelmen kívül. A felnőttoktatásban ezt a társadalmi szerepet valamivel jobban elismerik, de intézményi elismerést ez sem kap. A jelenlegi veszélyhelyzet megmutatta, hogy az országoknak többet kell a képzésbe fektetniük, hogy az oktatók az összes olyan készséget elsajátíthassák, amelyek a befogadó és innovatív tanulási környezetek megteremtéséhez szükségesek.

 

2. A digitális technológia az egyetlen megoldás az oktatási rendszerek számára?

Nyilvánvaló, hogy ma és az elmúlt nagyjából tíz évben a digitális készségek álltak a figyelem középpontjában az Európai Unió és az egyes országok szintjén egyaránt. Ha azt mondjuk, hogy az oktatás egy képernyővel kezdődik és végződik, azzal tagadjuk a tanulás társadalmi aspektusait.

Az általános ismeretek, az érzelmi intelligencia és a kreativitás legalább ennyire fontosak. A képzési folyamat során egy sor készséget kell hasznosítani. A fekete-fehér megközelítésnek semmi értelme.

A digitális eszközökre nem tekinthetünk úgy, mint a mai tartalmak puszta adaptációjára, amellyel megszűnik az oktató tudásátadó szerepe. Új oktatási formákat kell kitalálni, újra kell definiálni a tanuló, a tanár szerepét, az önálló és szabad tanulást, a kortársak szerepét, röviden összefoglalva: új tanulási környezetekről beszélhetünk. De ehhez erőforrásokra és befektetésre van szükség, ezt a kormányok egyelőre nem biztosítják teljes mértékben.

A múlt hónap óta egy disztópikus jövő áll a küszöbünkön. Az európai országok oktatási és képzési rendszerei nem voltak felkészülve ezekre a kihívásokra.

 

3. Hogyan látja az oktatás jövőjét az élet különböző szakaszaiban?

Ebben az összefüggésben úgy vélem, hogy szükség lehet az elektronikus oktatási vagy képzésszolgáltatók igen gazdag tapasztalatainak összegyűjtésére és összefoglalására a formális, a nem formális és az informális területeken egyaránt. Ezután minden érdekelt félnek együtt kell működnie a kiváló minőségű inkluzív oktatás kidolgozása és biztosítása terén.

Mivel a gazdasági recessziók jelentős egyenlőtlenségeket okoznak, úgy érezzük, hogy a COVID-19-járvány egyik leginkább kézzelfogható következménye a tanulók közötti szakadék kialakulása vagy ennek veszélye.

Európában, amely a világ egyik leggazdagabb régiója, több ezer tanulónak kell online képzésben részt vennie. De közülük ezt sokan nem engedhetik meg maguknak: rossz internetkapcsolat, eszközök hiánya vagy több ember által használt, közös eszközök jelentik az akadályt. Ráadásul az online tanuláshoz erősebb motiváció kell, mint a személyes jelenléttel zajló tanuláshoz, és egyes otthoni környezetek nem kedveznek ennek a mentális rákészültségnek.

Azokra is gondolnunk kell, akik potenciálisan kimaradnak az online oktatásból, például a migránsokra, a fogyatékossággal élőkre.

13 ország különböző frakcióinak 28 parlamenti képviselője szólalt fel az oktatáshoz való egyetemes hozzáférés biztosítására a világjárvány során. Az egész életen át tartó tanulás platformjaként mi is támogatjuk ezt a felhívást. Ennek formája egy, az Európai Unióhoz intézett levél, amelyben az elektronikus távoktatásból való kirekesztés megszüntetésére szólítanak fel.

A civil társadalomnak a korábbiaknál határozottabban kell lépnie ahhoz, hogy a jelenlegi válság segítsen abban, hogy az élet minden szakaszában egyetemes legyen az oktatáshoz való. A társadalmi befogadás érdekében a jövőbeli viták középpontjába az érintetteket kell állítani, beleértve életkoruktól függetlenül a tanulókat is. Ez a jelenlegi egészségügyi válság leküzdéséhez is szükséges. A tanulás és a képzés a kirekesztés elleni küzdelem fő fegyverei. Az elmúlt években az uniós országok megfeledkeztek erről, ahogyan arról is, hogy mennyire fontos szolidaritáson alapuló, nem pedig gazdasági érdekekhez köthető egészségügyi ellátást biztosítani a „koronavírus-világjárvány idején”. Reméljük, hogy a jövő más lesz – befogadóbb és innovatívabb. 

 

David LOPEZ, koordinátor, EPALE Franciaország

/en/file/lllp-statement-covid-19pdflllp-statement-covid-19.pdf

Share on Facebook Share on Twitter Epale SoundCloud Share on LinkedIn Share on email
  • Kasutaja Tatjana Jaskeviča pilt
    Thank you for the given information on such topical question. There is no doubt that the current situation influences not only physical but also mental health. As a student I absolutely agree that new forms of courses and education in general should be created. Besides, students' and teachers' roles need to be reconsidered too because the distance learning right now exerts considerable pressure on students and educators. I agree that the problem with exclusion of different groups of people is a major problem now. The environment in which a person lives plays a significant role in his/her life. I think that the government of each EU country should analyze the situation in the education field and consider what need to be changed.

    Personally, the distance learning takes a lot of time because some courses are not adapted correctly. I spend approximately 15 hours a day in front of a computer in order to do all home assignments that were assigned. It feels like I am reaching the point of burnout.