chevron-down chevron-left chevron-right chevron-up home circle comment double-caret-left double-caret-right like like2 twitter epale-arrow-up text-bubble cloud stop caret-down caret-up caret-left caret-right file-text

EPALE - Euroopa täiskasvanuhariduse veebikeskkond

Ajaveeb

Fenntartható felnőttoktatás

30/03/2020
looja Györgyi Bajka
Keel: HU
Document available also in: FI EN SV RO DE ET FR

Középiskolás tanulók vonultak a Parlament épülete elé, egy 16 éves civil társadalmi aktivista pedig a környezetbarát megoldások jegyében vitorlással szelte át az Atlanti-óceánt, hogy részt vegyen az ENSZ klímacsúcsán. Gyermekek és fiatalok tették magukévá a fenntartható fejlődés ideológiáját, ami azért nagyszerű, mert a mai fiatalok lesznek a 2030-as évek felnőttei. Mi mondható el akkor a 2020-as évek felnőtteiről? Hogyan és hol válhatnak a felnőttek környezettudatossá, és mit jelent ez?

A Környezetvédelmi Minisztérium által a környezetvédelmi oktatás és a környezettudatosság előmozdításáról  készített jelentés a környezettudatosságot a kulturális és a természeti környezetet támogató cselekedetekkel kapcsolatos motiváció (értékek és attitűdök), ismeretek és készség kombinációjaként definiálja.

Finnországban a középiskola elvégzése után felnőttkorban is lehet környezettudatossággal kapcsolatos tanulmányokat folytatni, bár a felnőtteknek maguknak kell megtalálniuk a rendelkezésre álló különböző kurzusokat és tanulmányokat és azokat rendszerezniük kell, ezáltal szereznek átfogó információkat és készségeket a témával kapcsolatban. Ez a blog olyan oktatási intézményeket mutat be, amelyek átfogó megközelítést alkalmaznak a fenntartható fejlődésre és segítik a felnőtteket a környezettudatos és fenntartható mindennapi életre való áttérésben.

Tanulható know-how, kompetencia

A Környezetvédelmi Minisztérium jelentése szerint a fenntarthatósággal kapcsolatos oktatás célja az egyéni és közösségi értékek, ismeretek, készségek és eljárásmódok ökológiai, gazdasági, társadalmi és kulturális szempontból fenntarthatóvá tétele.

Ezekre a célokra érintőlegesen kitérnek az önkormányzati népfőiskolákon, a közösségi főiskolákon, a szabadegyetemeken, a gazdaságfejlesztési, közlekedési és környezetvédelmi központokban, valamint az újrahasznosító központok és az erdei iskolák képzésein.

 

Egyebek mellett a Martat (Márták) elnevezésű szervezet honlapján található Kestävä arki „Fenntartható mindennapi élet„ tárgyú csomag a környezet állapotának megváltoztatására alkalmas, kisebb horderejű mindennapi változások megvalósításában nyújt segítséget.

 

A Zöld Kulturális Egyesület által fenntartott, idén 30. évfordulóját ünneplő Visio Oktatási Központ célja, hogy felnőttoktatás keretében, az emberek saját aktivitásának támogatásával mozdítsa elő és valósítsa meg a fenntartható fejlődést.

A Visio Oktatási Központ szervezetek számára oktatási és kulturális tevékenységeket, bevándorlók számára integrációval kapcsolatos oktatást kínál, emellett finn nyelvkurzusokat tart, és Finnország szerte szabadon hallgatható közös előadásokat szervez. A Visio tanulmányi igazgatója, Mikko Airto szerint a „zöld” kulturális és oktatási tevékenységek azon az elképzelésen alapulnak, hogy a tudatlanság nem üdvözít, épp ellenkezőleg.

Jó példa erre a Visio által márciusban megrendezendő „Felelősségteljes turizmus” tárgyú ötletgyűjtő workshop:

„Munkám során sokat utazom Közép-Európában. Mindig megpróbálom kitalálni, hogyan tehetném meg az utat szárazföldön, bár időnként igen nehéz jegyet és megfelelő útvonalat találni. Háromórás, ingyenes workshopunk konkrét tippekkel, eszközökkel és ötletekkel szolgál a résztvevőknek a fenntarthatóbb turizmus érdekében” – mondja Airto.

A Visio összes nyilvános előadásáról készült felvételek 2018 ősze óta elérhetőek a Visio honlapján.
 

 

A tanulás, mint megújuló és kimeríthetetlen természeti erőforrás

A felnőtt tanulóknak mire kell először odafigyelniük a környezettudatos mindennapi élet során? A Finn Innovációs Alap (SITRA) által lebonyolított „2020. évi megatrendek” felmérés szerint a jövőt befolyásoló legfontosabb tényező az, hogy sürgősen lépéseket kell tennünk az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében.

A felmérés rámutat, hogy az éghajlat felmelegedését ugyan nem kizárólag az ember okozza, a természeti sokféleség csökkenése és a fajok tömeges kipusztulása emberi tevékenységek következménye és azonnali fellépést igényel.

Airto szerint 2019 társadalmi téren forradalmi jelentőségű év volt a környezettudatosság szempontjából:

„A fenntartható fejlődés szükségességéről folytatott eszmecsere teljesen új szintre került a médiában, a döntéshozók körében, a háztartásokban és a munkahelyeken.”

A SITRA felmérése szerint az emberek környezettudatossága javult, bár nem eléggé, mivel még mindig nem tükröződik kellőképpen a cselekedeteikben.

További problémát jelent a környezettudatosságot alábecsülők és a környezettudatosság mellett kiállók erős megosztottsága.

„Különböző oktatási központok főtitkárai mind elismerik, hogy a téma polarizálódott, és ezzel kapcsolatban mély aggodalmak vannak. A bipolaritás méreg” – mondja Airto, majd folytatja:

„Bár a helyzet nem volt annyira riasztó, mint ahogyan a média sugallta, természetesnek tartom, hogy próbáljam óvni a közelemben lévő környezetet és természetet. Inkább óvni akarom a környezetet, mint teljes mértékben kiaknázni és kihasználni.”

A fenntartható jövő megköveteli, hogy a jóllétet elválasszuk a természeti erőforrások túlzott kiaknázásától. A kényszerű megkötöttség nem segít, de még mindig élvezhetjük az életet, ha megtanuljuk, hogy miként tehetjük ezt környezetbarát módon.

 

 

Szöveg: Linda Juntunen
Fotók: Visio Oktatási Központ

 

A blog az EPALE által „A felnőttek és a környezettudatosság egymásra találása” címmel készített január–márciusi minisorozat része. A sorozatban közölt blogok témái: környezettudatossá válás felnőttkorban; fenntartható mindennapi életmódra való áttérés; munkaközösségek, szervezetek és egész városok környezetvédelmi intézkedései, valamint a környezettudatossá tételüket célzó törekvések.

Linda Juntunen fotóriporterként tevékenykedő szabadúszó újságíró. 2017 és 2019 között a Finn Nemzeti Oktatási Ügynökségen belül az általános képzés és a felnőttoktatás nemzetközi dimenziójának bővítésével foglalkozó osztály vezető programtanácsadójaként dolgozott. A nemzetközi pezsgést kedvelő Juntunen mesterképzésben szerzett felnőttoktatási diplomát.

 

 

Vissza a minisorozat főoldalára

 

Share on Facebook Share on Twitter Epale SoundCloud Share on LinkedIn