chevron-down chevron-left chevron-right chevron-up home circle comment double-caret-left double-caret-right like like2 twitter epale-arrow-up text-bubble cloud stop caret-down caret-up caret-left caret-right file-text

EPALE - Plataforma electrónica dedicada a la enseñanza para adultos en Europa

Blog

Kellenek-e nekünk a mentorok – vita a tanulószerződéses gyakorlati képzés lehetőségeiről

28/07/2020
por Éva Szederkényi
Idioma: HU

Megtörtént a vonalhúzás a felsőoktatási intézményekben. Talán még korai a felvett hallgatók munkába állási esélyeit elemezni, de a pro-aktivitás mindig célravezető lehet. Az ApprEnt projekt keretében megfogalmazott szakpolitikai ajánlásokról indítottunk szakmai közösségünkben, a HR tanácsadók között egy rövid szakmai vitát, hiszen több millió európai fiatalt érint a kérdéskör, különösen mivel az ipari munka termelékenységének fejlődése magas ifjúsági munkanélküliséget eredményez. Abban egyetértettünk, hogy nagy igény mutatkozik a munkaalapú tanulás és a tanulószerződéses gyakorlati képzés kapacitásának fejlesztésére és bővítésére, de a „hogyanokról” már másként gondolkodtunk.

Nézzük egy kicsit a hátteret: az EUCEN (az Európai Egyetemek Továbbképzési Hálózata) által koordinált ApprEnt projekt célja, hogy áthidalja az oktatás és az üzleti világ közötti szakadékot, előmozdítva a vállalkozásokat, a szakképzési szolgáltatóként funkcionáló felsőoktatási intézményeket és más releváns érdekelt feleket, például állami testületeket, a tanulók képviselőit és a szakképzési szolgáltatók képviselőit bevonó partnerségek kialakítását. Az ApprEnt ebben a tekintetben szakpolitikai ajánlásokat fogalmazott meg arról, hogy a felsőoktatási intézményekben zajló szakképzés hogyan segítheti elő a tanulószerződéses gyakorlati képzés és a munkaalapú tanulás rendszerének kiépítését.

Az EUCEN állásfoglalása arról, hogy miképp járul hozzá az egész életen át tartó felsőfokú oktatás a 2030-ra megjelölt fenntarthatósági fejlesztési célok megvalósításához, a következő:

  • az egyetemek lássanak el speciális szakképzési szolgáltatásokat, különös tekintettel a kutatásokon alapuló készségfejlesztésre. A felsőfokú szakképzés és a felsőfokú szakmai továbbképzés különleges szerepet tölt be az egész életen át tartó tanulás egyetemeken belül zajló folyamatában. Ezek a típusú szolgáltatások fokozzák a tanulás örömét, intenzívebbé teszik a tanulás folyamatát a különféle tanulási környezetben.
  • a felsőoktatási intézményeknek támogatniuk kell, hogy a gyakorlati képzés munkahelyeken valósulhasson meg, speciális módszertani segítséggel (speciális kerettantervek a munkahelyi tanuláshoz, előzetes tudásfelmérés). Néhány felhasznált háttérdokumentum megtalálható ezen a linken.

 

A hozzáférés joga a minőségi oktatáshoz

A szociális jogok európai pillére az „oktatás, képzés és az egész életen át tartó tanulás” koncepcióját nevezte meg elsődleges alapelveként. Mindenkinek joga van minőségi és inkluzív oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz annak érdekében, hogy megszerezze, szinten tartsa és fejlessze azokat a készségeket, amelyek lehetővé teszik számára, hogy teljes mértékben részt vegyen a társadalom életében, és sikeresen alkalmazkodjon a munkaerőpiaci változásokhoz. A 2018. évi ország-esettanulmányok és transzverzális elemzésük alapján a partnereink visszajelzései nagyon változatos képet mutatnak a megvalósításról. Egyes partnereink konzultációt folytattak a legfontosabb érdekeltekkel és a civil társadalommal, és a stratégiát meglévő kezdeményezésekkel kapcsolták össze. Bár más partnerek rendelkeznek alapstratégiákkal, ám ezek jelenleg nem kapcsolódnak a felsőoktatás és kkv-k közötti együttműködéshez. Néhány országban munkacsoportokat vagy projekteket hoztak létre ennek az együttműködésnek a megvalósítására. Vannak példák olyan országokra, ahol a tanulószerződéses gyakorlati képzés a felsőoktatásban jelenleg kísérleti szakaszban van.

Az alábbi tíz szakpolitikai ajánlás közül a vitában kiemelkedő szerep jutott a mentorok javadalmazásának. Egy hozzászóló amellett foglalt állást, hogy nem lehet a szervezetben elvárás, hogy önkéntesként folytassák a munkájukat, mert ezzel magát a módszert is devalválnák. Egy másik vélemény alapján mindezek nem feltétlenül fontosak egy jó mentori munkához. Az alábbiakban rövidítve közöljük az ajánlásokat:

1. Előírások és meghatározások

Annak egyértelmű meghatározása, hogy mi a tanulószerződéses gyakorlati képzés, a szakmai gyakorlat és a gyakornokság: mi köti össze és mi jellemzi őket. Egyértelműsíteni kellene, hogy mi a felsőoktatási tanulószerződéses gyakorlati képzés és a szakmai gyakorlati vagy gyakornoki szerződés közötti különbség; a hallgatók számára garantálnák, hogy az adott végzettségen belül bizonyos készségeket fejlesszenek, és biztosítanák őket arról, hogy az így megszerzett készségeiket bármelyik uniós országban elismerik.

2. Stratégiai döntéshozatal

A felsőoktatási szintű tanulószerződéses gyakorlati képzés fejlesztésének megfontolása annak az átfogó stratégiai célnak a részeként, hogy a munkaalapú és a szakmai irányultságú tanulás beépüljön a felsőoktatásba/általános képzésbe. Tekintettel a munkaalapú tanulás egyre növekvő jelentőségére, a munkahelyi mentorok professzionalizálódása és szakmai fejlődése az oktatási stratégia, valamint a gazdasági ügyek irányításának egyik célja kell, hogy legyen.

3. Képzés

Annak biztosítása, hogy a vállalatokon és a felsőoktatási intézményeken belül működő mentorok rendelkezzenek a hallgatók irányításához és támogatásához szükséges pedagógiai készségekkel és kompetenciákkal, és megfelelő képzésben részesüljenek. A mentorok képzésének egységesítése, hogy megértsék a tanulószerződéses gyakorlati képzési programok jellegét és használati módját. Ugyanakkor felkészültek lennének arra, hogy a) a hallgatókat a tanulási folyamat középpontjává tegyék, és b) ők maguk is megtanulják, hogyan kell dolgozni és együttműködni a vállalati és felsőoktatási intézmények mentoraival. A hallgatók olyan felkészült szakemberek felügyelete mellett tanulhatnának, akik tisztában vannak a tanulószerződéses gyakorlati képzési program kihívásaival; egy inkább tudományos/elméleti és egy gyakorlati mentor irányítása alatt megtalálhatnák a szinergiákat a két világ között és megérthetnék mindkét típusú tanulás körforgásos jellegét.

4. Mobilitás

A regionális, nemzeti vagy nemzetközi szintű tanulószerződéses gyakorlati képzési programokban részt vevő tudományos dolgozók és egyéb résztvevők mobilitási rendszereinek támogatása. Az ilyen mobilitási programok hossza egy héttől három hónapig terjedhetne. Az intézményeket és a vállalkozásokat arra ösztönöznék, hogy fogadják és vendégül lássák a látogatókat, valamint saját munkatársaik között is előmozdítsák a mobilitást.

5. Iránymutatás, koordináció és értékelés

Olyan dedikált és állandó „orientációs és útmutatási” (online vagy személyes) terek létrehozása, amelyek összekapcsolják a vállalkozásokat, a felsőoktatási intézményeket, a mentorokat és a hallgatókat a sikeres együttműködés érdekében, illetve zökkenőmentes adminisztratív folyamatokat biztosítanak. Megfelelő értékelési módszerek és eszközök kidolgozása az elsajátított tanulás nyomon követésére (pl. e-portfóliók használata és/vagy időszakos közös visszatekintő ülések biztosítása). Az izolált, egyéni tanulás helyett a hálózati alapú és együttműködésen alapuló tanulás kerülne előtérbe, amely magában foglalja a hallgatók, a mentorok és szükség esetén az igazgatási hivatalok munkatársainak rendszeres megbeszéléseit.

6. Minőségbiztosítás

A hallgatók számára minőségi gyakorlati helyek biztosítása, ahol a tanulószerződéses hallgatók jövőbeni munkájukhoz szükséges ismereteket célirányosan sajátítanak el. Minőségi kritériumok meghatározása mindkét fél – a felsőoktatási intézmények és a vállalatok – igényeinek figyelembevételével, a jövőbeni munkaerőpiac és a szükséges készségek tudásalapú elemzése érdekében, ezzel biztosítva a mentorok képzésének minőségét.

7. Erőforrások biztosítása

A munkaalapú tanulás és a tanulószerződéses gyakorlati képzési helyek létrehozásának előmozdítása a hallgatók és már diplomával rendelkezők számára. Új és együttműködésen alapuló pedagógiai eszközök kidolgozása egyértelmű és kontextusfüggő koncepcionális/elméleti keretrendszer mentén, amelyeket mind a vállalati, mind pedig a felsőoktatási mentorok használhatnak. Általánosságban több erőforrás biztosítása a munkaalapú tanulás és a tanulószerződéses gyakorlati képzési programok előmozdítására és fejlesztésére különféle szinteken, nevezetesen figyelembe véve a mentorok által a feladataik ellátása során eltöltött időt.

8. Vállalkozások támogatása

Vállalatok ösztönzése és pénzügyi támogatása annak érdekében, hogy a munkavállalóknak idejük legyen mentorokká válni, és együttműködni a felsőoktatási intézményekben dolgozó kollégáikkal. A hallgatók számára olyan mentorok szükségesek, akik rendelkeznek idővel és szakmai tudással, és a munkájukat elismerik és finanszírozzák.

9. Átláthatóság

A korábbi kategóriák, pedagógiai módszerek, tanulási eredmények és értékelési kritériumok végrehajtásához szükséges kiadások nyomon követése, összehasonlítása és megosztása. A hallgatók számára előnyös lenne a közérthető, tisztességes és elszámoltatható rendszerek kialakítása.

10. Fenntarthatóság

Annak biztosítása, hogy az elmélet és a gyakorlat közötti átjárhatóság megvalósuljon minden szinten. Rugalmas életpályák és mobilitás előmozdítása. Hosszú távú elképzelés és tartós intézkedések elősegítése. A fenntarthatóság két különböző – szabályozási és alkalmazott – szintjét kell szem előtt tartani. Ez folyamatos támogatást jelent mind a vállalatok, mind a felsőoktatási intézmények részéről az oktatók képzéséhez, valamint olyan jogalkotási, szabályozási és végrehajtási intézkedéseket jelent, amelyek biztosítják a rövid távú intézkedések megvalósíthatóságát. A hallgatók számára előnyt jelentene a tanulási útvonalak közötti átjárhatóság és a fokozott mobilitás.

Forrás: ApprEnt Policy Recommendations for a better European Higher Education Apprenticeship model  

 

Share on Facebook Share on Twitter Epale SoundCloud Share on LinkedIn Share on email