chevron-down chevron-left chevron-right chevron-up home circle comment double-caret-left double-caret-right like like2 twitter epale-arrow-up text-bubble cloud stop caret-down caret-up caret-left caret-right file-text

EPALE - Plataforma electrónica dedicada a la enseñanza para adultos en Europa

Sala de prensa

„Alternatív bizonyítványok” elismerésének új lehetőségeit vizsgálta az OECD

20/05/2020
por Éva Kovácsné Péter
Idioma: HU

Az OECD-országokban a felnőttek egyre nagyobb hányada rendelkezik hagyományos felsőfokú végzettséggel, például felsőfokú alapképzésben, mesterképzésben vagy doktori képzésben szerzett diplomával. A felsőfokú végzettség megszerzését a munkaerőpiacon történő jobb elhelyezkedési lehetőségek és a magasabb bérek motiválják.

Az utóbbi években a készségek elsajátításának és elismerésének új lehetőségei is megjelentek, amelyeket a világon több millióan vesznek igénybe.

Számos szolgáltató nyújt képzéseket, különösen digitális technológiák és platformok, távoktatás, e-oktatás, társaktól való tanulás, virtuális szabadegyetemek és nyitott oktatási segédanyagok felhasználása révén. A készségek, tapasztalatok és tanulmányi eredmények elismerése különböző formákban történhet, például képzést igazoló digitális kitűzők, mikrobizonyítványok és szakmai/ágazati tanúsítványok révén.

Az OECD nemrégiben közzétett munkadokumentuma ezeknek az új bizonyítványoknak az elterjedését vizsgálja.

Az OECD megállapításai:

Az új bizonyítványok megszerzésének módja széles skálán változik

Az eltérések az alábbiak szerint csoportosíthatók:

  • megvalósítási mód: a képzések lehetnek személyes jelenlétet igénylő vagy online programok, illetve ezek együttes alkalmazása, az ún. „blended” képzések;
  • időtartam és ütemezés: néhány óra és több hónap között változhat, gyakori az egyéni igényekhez alkalmazkodó ütemezés;
  • tananyag: az általános készségek, ismeretek elsajátításától a szakmai kompetenciák megszerzéséig terjedhet;
  • szolgáltatók: a programokat különböző típusú szervezetek dolgozzák ki, többek között felsőoktatási intézmények, vállalkozások, civil szervezetek, felnőttképzők; és ezeket gyakran tanulási platformokkal partnerségben valósítják meg (Coursera, edX stb.);
  • validálási folyamatok: a bizonyítvány odaítélhető a részvétel, feladatok elvégzése vagy vizsgák alapján.

Az alternatív bizonyítványok nem helyettesítik a hagyományos felsőoktatási diplomákat

Az alternatív bizonyítványok egyelőre nem szolgálnak a hagyományos felsőfokú képesítések kiváltására, inkább kiegészítik a korábbi végzettségeket és ismereteket.

Úgy tűnik, a munkaadók még mindig nagyra értékelik a diplomát, mint az egyes személyek készségeinek és ismereteinek elismerését. A szabványosítás hiánya megnehezíti a munkaadók számára annak megismerését, hogy mit jeleznek az alternatív bizonyítványok a pályázó készségeivel és tudásával kapcsolatban.

Mivel a munkadók nem ismerik ezeket az új „alternatív bizonyítványokat”, ezek munkaerőpiaci hatása is korlátozott; sokan inkább a pályázóra vonatkozó egyéb információkra figyelnek, például a szakmai tapasztalatokra.

Az alternatív bizonyítványok, különösen, ha munkatapasztalattal párosulnak, egyes ágazatokban pótolhatnak bizonyos felsőfokú végzettségeket; ilyen például az informatika, ahol máris jól ismertek és elismertek a digitális készségek elismerésének ezen új formái.

Az alternatív bizonyítvány megszerzése érdekében tanulmányokat folytató felnőttek többsége előzőleg a felsőoktatásban már diplomát szerzett

Az alternatív bizonyítványhoz vezető tanulási tevékenységekben részt vevő egyének körülbelül kétharmada formális felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

Egyes sikeres példák azonban azt mutatják, hogy az alternatív képzések a formális felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők részére is vonzóvá válhat. Például a Google IT Support Professional Certificate bizonyítvány megszerzése érdekében tanulmányokat folytatók több mint fele nem rendelkezik alapképzésben szerzett diplomával.

Az alternatív bizonyítványok piacának bővülésével növekedhet a nagy presztízsű, hagyományos intézmények hatóköre

Mivel a tanulók nagy valószínűséggel a jó hírnévvel rendelkező felsőoktatási intézmények által kínált alternatív képzéseket választják, a nagy presztízsű angol nyelvű intézmények különösen jó helyzetben vannak, hogy az új digitális platformokat kihasználva globális szolgáltatóvá váljanak.

Nemzeti szintű törekvések az alternatív bizonyítványok szabványosítására

Új-Zéland élen jár az alternatív bizonyítványokat érintő minőségi kritériumok formális megfeleltetésében és az állami finanszírozási rendszer kialakításában.

Ausztráliában és az Európai Unió tagállamaiban nyilvános viták indultak arról, hogy hogyan lehetne biztosítani az alternatív bizonyítványok minőségét, és ezeket hogyan lehetne beilleszteni a meglévő képesítési keretrendszerekbe.

Több OECD ország szakpolitikai dokumentumában találtható példa az alternatív bizonyítványokra vonatkozó minőségi kritériumokra és szabványokra:

  • valamennyi dokumentumban szerepelt: elérni kívánt tanulási eredmények, megszerzett képesítések és a tanulás értékelésének módja (pl. összegző értékelés);
  • a legtöbb dokumentumban szerepel: a tanuló személyazonossága, a képzési program szintje, valamely képesítési keretrendszerre hivatkozva;

Mivel az alternatív bizonyítványok megszerzését lehetővé tevő képzési programok gyorsan, rugalmasan és költséghatékonyan képesek reagálni a munkaerőpiac folyamatosan változó igényeire, a szakpolitikai döntéshozóknak olyan minőségbiztosítási mechanizmusokat kell találniuk, amelyek elősegítik azok munkaerőpiac által történő elismerését.

A cikk teljes terjedelmében itt olvasható.

 

Share on Facebook Share on Twitter Epale SoundCloud Share on LinkedIn