chevron-down chevron-left chevron-right chevron-up home circle comment double-caret-left double-caret-right like like2 twitter epale-arrow-up text-bubble cloud stop caret-down caret-up caret-left caret-right file-text

EPALE

Plataforma electrónica dedicada a la enseñanza para adultos en Europa

 
 

Blog

Készségterületek és szociodemográfiai változók kapcsolata a PIAAC felmérés alapján

29/11/2019
por Fruzsina Lukács
Idioma: HU

„Pályázat az EPALE tartalomfejlesztési díj 2019-re”

A Felnőttek Képesség- és Kompetenciamérése (Survey of Adult Skills; PIAAC) a 16 és 65 év közötti, munkaképes korú felnőtt lakosság három kulcsfontosságú információfeldolgozási készségéről nyújt képet: szövegértési készség, számolási készség, problémamegoldó készség információ-technológiai környezetben.

A felmérés nemzetközi összehasonlítást tesz lehetővé a részt vevő országok között. Hazánkban reprezentatív mintán 6149, 16 és 65 év közötti Magyarországon lakcímmel rendelkező felnőttel készült sikeres interjú, 250 településen.

 

Az eredmények értelmezésének fontos szempontja, hogy megvizsgáljuk bizonyos szociodemográfiai változók hatását a készségterületeken elért teljesítményre. A 1. ábrán az látható, hogy – különböző csoportok eredményeit összevetve- a nem, a szülők iskolai végzettsége, a személy iskolai végzettsége, illetve az életkor pontszámokban kifejezve mekkora hatást gyakorol a kompetenciamérés eredményére. A vizsgált területek közül a nem kivételével, ahol a férfiak és nők közötti különbségek elenyészők, minden változó hatása szignifikáns Magyarországon. Az OECD-országokban a férfiak jellemzően jobban teljesítenek a számolási készség területén, mint ahogy az az ábra jobb oldalán is látható, azonban ez hazánkban nem így van. Ennek oka a nők kiemelkedően jó számolási készség eredményének köszönhető, amely 15 ponttal, a felsőfokú végzettségű nők esetében 18 ponttal, a 45 év feletti nők esetében 20 ponttal haladja meg az OECD-országok átlagát. A 45 év feletti nők 276 pontos átlageredménye az egyik legmagasabb a korcsoportjukban az összes vizsgált országban. Az alacsonyabb végzettséggel rendelkezők számolási készség átlaga nem tér el szignifikánsan az OECD-országok átlagától. Magyarországon az egyik legmagasabb a 4. és 5. szinten lévők aránya a felsőfokú végzettségűek körében, amely 33%, szemben az OECD 23%-os átlagával. Az átlagos eltérés a felsőfokú végzettséggel rendelkezők és a középfokú végzettséggel nem rendelkezők között 86,8 pont, ami jelentősen meghaladja az OECD-országokban talált átlagos 70,3 pontos különbséget. A férfiak számolási készség eredménye 274 pont, amely 6 ponttal magasabb az OECD-országok átlagánál.

A magasabb végzettség, valamint a szülők magasabb iskolai végzettsége mind a szövegértés, mind számolási készség területein jelentősen magasabb eredményekhez vezet. A korcsoportokat tekintve szövegértésből a legmagasabb átlagpontszámot a 25-34 évesek érték el, a legalacsonyabbat a legidősebb korosztály: az 55-65 évesek. A két csoport közötti 30,33 pontos különbség lényegileg megegyezik az OECD-országokban tapasztalható különbséggel.

/hu/file/piaacpng-2piaac.png

1. ábra: Készségterületek és szociodemográfiai változók kapcsolata. Forrás: https://doi.org/10.1787/888934020882

Az idősebb válaszadók jellemzően rosszabb eredményeket érnek el a szövegértés és a számolási készség területeken. Ennek egyik oka az idősebbé válás során tapasztalható kognitív változásokban keresendő. Másik oka, hogy a fiatalabb válaszadók jellemzően magasabb iskolai végzettséggel bírnak. A 2. ábrán jól látható, hogy az életkor és teljesítmény kapcsolata hazánkban is az OECD-országokban tapasztalhatók szerint alakul, vagyis: a teljesítmény 35 éves kornál idősebb kohorszokban alacsonyabb, mint a fiatalabbaknál, ez a különbségek a 40 év felettiek és a fiatalok között még jelentősebbek.

 

/hu/file/piaac2pngpiaac_2.png

2. ábra: Életkor és teljesítmény kapcsolata az OECD-országokban és hazánkban. Forrás: https://doi.org/10.1787/888934020882

A szülők iskolai végzettségének hatása Magyarországon is jelentős. Az OECD- országokban átlagosan 41 ponttal magasabb készségpontot eredményez a szövegértési területen, ha valamelyik szülőnek van felsőfokú végzettsége, szemben azokkal, akiknek egyik szülője sem rendelkezik felsőfokú végzettséggel. A különbségek egy részét az egyéni sajátosságok magyarázzák, hiszen azok, akiknek a szülei magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, jellemzően maguk is magasabb végzettséget szereztek. Magyarországon az egyéni jellemzők kontrollálása után is magasabb eltérést eredményez a szülői végzettség (29,4 pontnyi előny a legalább egy felsőfokú végzettséggel rendelkező szülővel bíró válaszadók javára a szövegértési területen, azokkal szemben, akiknek egyik szülője sem rendelkezik középfokú végzettséggel), mint az OECD tagországokban (ugyanez az érték átlagosan 20,4 pont).

Szövegértés és pozitív társadalmi hatások

Mind a szövegértés, mind a számolási készség területeken elért eredmények pozitív kapcsolatban vannak a politikai hatásérzettel, azaz annak érzetével, hogy a személy mennyire tud hatással lenni a politikában történő eseményekre, az önkéntes tevékenységekben való részvétellel, az önbevalláson alapuló egészségi-állapottal és a környezetbe vetett bizalommal az OECD-országokban. Ahogyan az a 3. ábrán is látható, a szövegértés területén elért teljesítmény egy szórásnyival való növekedése – a politikai hatásérzet kivételével- kb. 8-14 pontnyi növekedést eredményez a pozitív társadalmi hatásokat mérő skálák eredményeiben Magyarországon is, kivéve a politikai hatásérzet skálát, ahol a szövegértés területen elért eredménye egy szórásnyival való növelése nincs szignifikáns hatással. Ezek az eredmények azért fontosak, mert megmutatják, hogy az alapkészségek szintje a jövedelmen és a munkaerőpiaci státuszon kívül, egyéb társadalmi szempontból fontos tényezőkre – környezet érdekében végzett önkéntes munka, környezetbe vetett bizalom, egészségügyi állapot- is hatnak.

/hu/file/piaac3pngpiaac_3.png

3. ábra: Szövegértés és pozitív társadalmi hatások. Forrás: https://doi.org/10.1787/888934020920

Források:

OECD (2019), Skills Matter: Additional results from the Survey of Adult Skills, OECD Skills Studies, OECD Publishing, Paris, https://doi.org/10.1787/1f029d8f-en

OECD (2019), The Survey of Adult Skills. Reader’s companion, Third edition, OECD Skills Studies, OECD Publishing, Paris, https://doi.org/10.1787/f70238c7-en

A cikkben szereplő ábrákat a GINOP 6.2.1.-VEKOP/15 szakmai munkatársai készítették az ábrák alatt megjelölt források alapján.

 

Share on Facebook Share on Twitter Epale SoundCloud Share on LinkedIn