chevron-down chevron-left chevron-right chevron-up home circle comment double-caret-left double-caret-right like like2 twitter epale-arrow-up text-bubble cloud stop caret-down caret-up caret-left caret-right file-text

EPALE

Plataforma electrónica dedicada a la enseñanza para adultos en Europa

 
 

Blog

A VIII. Országos Múzeumandragógiai konferencia tapasztalatai a felnőttkori tanulás tükrében

19/09/2019
por Annamária Kiss
Idioma: HU

 

/en/file/img20190909115549jpgimg_20190909_115549.jpg

A VIII. Országos Múzeumandragógiai konferencia 2019. szeptember 9-10. került megrendezésre, Nyíregyházán. Az esemény a Múzeumok Határok Nélkül, Örökség – Tudomány – Turizmus alcímet viselte idén. A Múzeumok Határok Nélkül cím Nyíregyháza esetében kiemelten érvényes, tekintettel arra, hogy a Partium és a Felvidék ölelésében aktív együttműködéseik vannak a közművelődési intézményeknek.

Hogyan kapcsolódik a múzeum a felnőttkori tanuláshoz? Dr. Németh Balázs erre az első nap plenáris előadásai során rögtön választ adott, hiszen már több mint 100 éve felmerült a kérdés: kell-e az iskolán kívül tanítani bárkit? A válasz ma már egyértelmű, és ebben két kiemelt szereplő van jelen: a könyvtár és a múzeum.

A plenáris előadások során a résztvevők megismerhettek új megközelítéseket és technológiákat a kurátori tevékenységben, amelyek támogatják a szélesebb körű múzeumi élményt. Graham Bell előadása felhívta a figyelmet egy nagyon fontos kérdésre, mégpedig mitől több egy múzeum, mint különböző gyűjtemények lelőhelye? Merre halad a múzeum? Megszoktuk, hogy a kurátorok által nyújtott tájékoztatás általában egy rövid, tömör leírás, mely az alapinformációkat tartalmazza. De mi történik, ha a kommunikáció kétirányú lesz és a gyűjtemény már a kurátor és a közönség kétoldalú kommunikációjának az eszköze? Számos új gondolat közepette felmerült a gyűjtemény digitalizálásának a jelentősége is (pontos 3D formátumot kaptunk), mely által sokkal nagyobb közönséget érhet el a múzeum, mindamellett, hogy a múzeumok gyűjteményének nagy része a raktárban pihen. Megismerhettük a Banatan Múzeumot - mint egy jó gyakorlatot - ami nem csak a gyűjteményét építi, hanem a hozzá tartozó történeteket is!

Bemutatásra került a Liget-projekt, ami szintén rávilágított egy fontos kérdésre: Mely ténBemutatásra került a Liget-projekt, ami szintén rávilágított egy fontos kérdésre: Mely tényezők együttese járul hozzá a látogatói élményhez? A kiállítói tér kialakítása, a gyűjtemény prezetálásának módja, szintén fontos szerepet kap a múzeumi élmény megteremtésében. Idén novemberben ráadásul ebben a témában szerveznek nemzetközi konferenciát Budapesten, a International Museum Construction Congress–t.

Milyen mindezeken felül a jövő múzeuma? – kérdezte Dr. Kárpáti Andrea előadásában. Az általa bemutatott 2007-es és 2017-es felméréseket összevetve elmondható, hogy megduplázódott a nem tárlatvezetői jellegű programok száma. Ilyen például a szabadulószoba, amely megteremti a játék általi tanulás lehetőségét a felnőttek számára is. Nem csak informális tanulási lehetőséget nyújt, de kompetenciafejlesztési lehetőségeket is, az együttműködés, kreativitás, problémamegoldás terén.

A minőségmenedzsment és a múzeumok összekapcsolására tett kísérletet Nagy Magdolna, aki előadásában a CAF minőségmenedzsment rendszert mutatta be a közönségnek. A minőség garantálását megelőzi az a gondolat, hogy a múzeumok egyre inkább szolgáltató jelleget öltenek. Tehát különböző célcsoportok igényeit igyekeznek a lehető legjobb módon kielégíteni, és mindezen törekvéseknek egy minőségmenedzsment rendszer képes konkrét kereteket adni. A témához szakirodalomként ajánlom az idei évben megjelent Múzeumi Iránytű 19. kötetét, amely a Szolgáltató Múzeum címet viseli.

A két nap szekciói közül „A múzeumi közönség és közösségszolgálat” szekcióra szeretnék részletesen kitérni, amely magába foglalta az innovatív ötleteket és a digitális technológiai alkalmazása révén született legújszerűbb megoldásokat. Megismerhettünk egy intergenerációs tanulási lehetőséget a ’80-as évek mintájára kialakított szabadulószoba példája alapján, ahol a fiatal szülők mesélhették el gyermekeiknek a „bemutatott” tárgyakkal kapcsolatos személyes történetüket, miközben a cél a kódok felismerése és megfejtése volt. Hallottunk több olyan informális tanulási lehetőségről, amely digitális eszközökkel ösztönzi a résztvevőket a felfedezésre. Bemutatásra került olyan alkalmazás, mely segítségével a képhez tartozó zene szólalt meg a számítógépen, megismertünk olyan programot melyen a régi (1848) újságok váltak böngészhetővé, de interaktív térképet is, amely Mátyás király útvonaláról nyújtott nekünk információkat. Kifejezetten fiatal felnőtteket célzó szabadulószoba ötlettel is találkoztunk, aminek érdekessége, hogy a cél a szobába való bejutás, nem a kijutás. A játékmesterek a XIX. századnak megfelelő öltözékben, mint a történet szereplői kísérik végig a résztvevőket a játékon, akik Muraközy János festőművész életét és relikviáit ismerhetik meg ezáltal. A játék kialakítása filmelméleti alapokon nyugszik, építve a „kognitív öröm” átélését célozza. Utóbbi során vagy a hipotézis megerősítése tölti el izgalommal és örömmel a szereplőket, vagy pedig elképzelésüknek a teljes átírása.

A konferencia teljesen új irányokat mutatott a résztvevők számára a múzeumról való gondolkodás és a kiállítótér felhasználása tekintetében.

Ön találkozott már ezekhez hasonló módszertani újításokkal, ami úgy gondolja, hogy múzeumi kiállításokon belül is jól alkalmazható a felnőtt korosztály körében?

Múzeumi oktatással, képzéssel kapcsolatos további tanulmányok itt érhetőek el.

 

Share on Facebook Share on Twitter Epale SoundCloud Share on LinkedIn