Az európai munkaerőpiac az elmúlt évek megpróbáltatásai ellenére rendkívüli stabilitást mutatott, sőt képes volt még növekedni is. A magyar mutatók az európai átlagnál is kedvezőbbek voltak. E körülmények között nemcsak a sajtóban sokat emlegetett szakmákban alakult ki hiány, hanem Európa-szerte számos ágazatra és foglalkozáscsoportra jellemző volt a szűkösség. Vajon mi az oka annak, hogy az európai munkaerőpiac ilyen feszes?

Az európai foglalkoztatási ráta 2023 első negyedévében már meghaladta a 75 százalékot, vagyis a koronavírus-járvány és az azt követő áruhiányok, az energiaválság és a magas infláció ellenére stabil maradt, és még a bővülésre is képes volt. Ugyanebben az időszakban Magyarországon a foglalkoztatás meghaladta az európai átlagot, 80,6 százalék volt. A munkanélküliség is rendkívül alacsony szinten alakult, 2023 júliusában az unióban 5,9 százalékon állt, míg hazánkban 4,0 százalékot mutatott. Ezek mellett a kedvező, jelentős munkaerőpiaci aktivitást mutató indikátorok mellett a különböző ágazatokban már szakemberhiány is kialakult.

Az Európai Bizottság 2023 júliusában jelentést adott ki az európai munkaerőhiányról. A tanulmány megállapítja, hogy az európai vállalatok és az állami szféra továbbra is – a koronavírus-járvány előtti időszakhoz hasonlóan – munkaerőhiánnyal küzdenek.

A szűkösen rendelkezésre álló munkaerő a különböző ágazatokban és foglalkozásokban minden készség szinten jelen van, és a bizottsági előrejelzés szerint a jövőben növekedni fog. Várhatóan továbbra is fennmaradnak mind a magas, mind az alacsony képzettséget igénylő foglalkozásokban, ami új munkahelyek teremtésének és a nyugdíjba vonuló munkavállalók helyettesítésének szükségességének tudható be.

Az olyan ágazatok, mint az építőipar, az egészségügy és a természettudományok, technológia, mérnöki tudományok és matematika, ezek közül is különösen az IKT-szektor (információs és kommunikációs technológia) voltak a leginkább érintettek 2022-ben. E hiányok valószínűleg fokozódni fognak az előttünk álló években, mivel a munkaképes korú népesség a 2022-es 265 millióról 2030-ra 258 millióra csökken.

Az Európai Bizottság jelentése szerint az egyes foglalkozásokban a munkaerőhiányt a szükséges zöld átállás és a kapcsolódó digitalizáció miatt változó készségek és foglalkoztatási igények is súlyosbíthatják. A foglalkoztatás növekedése várható egyes olyan ágazatokban és foglalkozásokban, amelyek már most munkaerőhiánnyal küzdenek, mint például a szállítás és raktározás; vagy a jövőben jelentkezik a hiány, mint például a kibocsátássemleges technológiák, vízellátás, hulladékgazdálkodás, valamint bizonyos tudományos és mérnöki szakmák. A digitális átállás pedig tovább súlyosbíthatja a szakemberhiányt a telekommunikációs szektorban. A zöld átállással összefüggésben a kibocsátássemleges technológiák gyártásához szükséges átképzéshez és továbbképzéshez nélkülözhetetlen beruházási igények a becslések szerint 2030-ig 1,7 milliárd és 4,1 milliárd euró között alakulnak.

A cikk teljes terjedelmében itt olvasható.