chevron-down chevron-left chevron-right chevron-up home circle comment double-caret-left double-caret-right like like2 twitter epale-arrow-up text-bubble cloud stop caret-down caret-up caret-left caret-right file-text

EPALE - Ηλεκτρονική Πλατφόρμα για την Εκπαίδευση Ενηλίκων στην Ευρώπη

Ιστολόγιο

GRALE 4: „Leave no one behind” – „Senkit nem kihagyva”

14/01/2020
από Susanne Lattke
Γλώσσα: HU
Document available also in: DE EN FR

Olvasási idő kb. 4 perc – Olvasd, lájkold, kommentáld!


Mi a közös a továbbképzésben és az éghajlatvédelemben? A kormányok multilaterális szinten mindkét esetben hangzatos és „ambiciózus” támogatási célokban állapodnak meg. Később azután a végrehajtás előrehaladását rendszeres időközönként közelebbről vizsgáló jelentések kevésbé hangzatosak.

/hr/file/gralejpggrale.jpg

The fourth Global Report on Adult Learning and Education (GRALE 4) on EPALE

Ez alól a legújabb, 159 ország adatain alapuló Globális jelentés a felnőttoktatásról sem kivétel. Ezt december 5-én Brüsszelben hozták nyilvánosságra. Központi üzenete, hogy a továbbképzés nagyban hozzájárulhat, ill. hozzájárulhatna a társadalmi összetartáshoz, a fenntartható fejlődéshez, a gazdasági növekedéshez és az egyéni jóléthez, ám lehetőségeit sehol sem használják ki. A hiányosságok felsorolása hosszú – és jórészt nem új. A továbbképzésen való részvétel: túl csekély, különösen a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokban. A biztosított pénzügyi források: elégtelenek. A politikai intézkedések: csak itt-ott vannak, nem elég precízek. A rendelkezésre álló adatbázis: szűkös. Ezt az általános következtetést nem változtatja meg a világ minden régiójából ismertetett „bevált gyakorlatok” számos esete sem, amelyeket a jelentés a sikeres kezdeményezések pozitív példáiként mutat be (többek között Németországból a GRETA kompetencia-elismerési eljárás!). Végül, de nem utolsósorban a jelenlegi fejlemények láttán aggasztónak tűnik a politikai oktatás továbbra is alacsony státusza. A jelentés az alapfokú oktatással és a szakmai továbbképzéssel ellentétben ezen a területen alig mutat előrelépést az elmúlt néhány évben. Még sok a tennivaló.

A digitalizáció mint reménysugár

„Leave no one behind: Participation, Equity and Inclusion” (Senkit nem kihagyva: részvétel, egyenlőség és befogadás) az aktuális jelentés címe. Ezúttal a továbbképzésen való részvételt választották súlyponti témának. Olvasás közben gyorsan kiderül, hogy az „egyenlőség” nem az állapot leírását jelenti, hanem egy valószínűleg még igen távoli célt értenek alatta. A részvételi olló, amelyet Németországban „Máté-effektusként” jól ismernek és sajnálatosnak tartanak – azaz, hogy aki már képzett és kiváltságos, részt vesz továbbképzésen, míg azok, akiknél más a helyzet, általában nem vesznek részt továbbképzésen sem – globális szinten még élesebb méretekben mutatkozik meg. A digitalizációt nagy reménysugárnak tekintik a jelen visszás helyzet leküzdéséhez. A mobil eszközök elterjedése és a digitális technológiák elvileg lehetővé teszik az oktatási ajánlatok rugalmasabb felkínálását a tanulni hajlandók szélesebb csoportjai számára. Az ismertetett globális jelentés a megfelelő hosszú távú adatok hiánya miatt természetesen még nem tartalmazhatja, hogy mennyire sikerül valóban az új technológiák és a szabadon hozzáférhető oktatási és tanulási anyagok (Open Educational Resources, nyílt oktatási tartalmak) segítségével széles körben növelni az alulreprezentált csoportok továbbképzési hajlandóságát. Itt izgalmas lesz a további fejlemények követése – talán a következő globális jelentések egyikében három vagy hat év múlva a digitalizáció lesz a súlyponti téma. Itt is fontos azonban megakadályozni, hogy a régi igazságtalanságok egyszerűen folytatódjanak, vagy akár fokozódjanak az új lehetőségekkel – a digitális megosztottság (digital divide) kulcsszóval.

Az egyenlőségnek a politikai napirenden kell maradnia

Globális-nemzetközi összehasonlításban Németország jelenleg úgy érezheti, hogy mintadiák, mivel a felnőtt lakosság 54 százaléka vesz részt továbbképzésen. Természetesen nincs ok a pihenésre a viszonylag jobb adatok és eredmények láttán. Amint azt a továbbképzési magatartásról szóló legutóbbi, 2018. évi németországi jelentés bemutatja, az ismert választóvonalak – életkor, iskolai végzettség, nem, szakmai helyzet, lakóhely stb. – alapvető vonásaikban ebben az országban is egyértelműen felismerhetők. Mégpedig nem csak akkor, ha a hagyományos tanfolyamokon való részvételt tekintjük, hiszen ugyanez érvényes a digitális médiával kapcsolatos oktatási aktivitásra. Összegzés: A „részvétel, az egyenlőség és a befogadás” továbbra is a politikai napirend része kell, hogy maradjon a csúcstechnológiát képviselő Németországban, akárcsak Európa többi részén és a világ többi régiójában.

Mind a (tartós) rossz viszonyokat, mind az ösztönző megközelítések példáit tudatosítani kell a döntéshozókban – ez az immár negyedik alkalommal elérhető GRALE, a „Globális jelentés a felnőttoktatásról” (Global Report on Adult Education) alapvető funkciója. Ez egy óriásprojekt, amelyet 2009 óta folyamatosan támogatnak az UNESCO Élethosszig tartó tanulás intézete vezetésével. A három elődtől eltérően a teljes jelentés ezúttal német fordításban is elérhető lesz: 2020 elejére várható. Reméljük, a GRALE 4 figyelmeztetései és javaslatai még szélesebb körű visszhangra találnak ebben az országban. Megérdemelné a jelentés.


A szerzőről: Susanne Lattke tudományos munkatárs, munkahelye a bonni Német Felnőttoktatási Intézet (Deutsches Institut für Erwachsenenbildung – Leibniz-Zentrum für Lebenslanges Lernen e. V.)


Itt találja Susanne Lattke további irásait:

„Lassú víz partot mos vagy sziszifuszi munka?”

Share on Facebook Share on Twitter Epale SoundCloud Share on LinkedIn
Refresh comments Enable auto refresh

Εμφάνιση 1 - 10 από 11
  • Εικόνα Torsten SCHNEIDER
    Vielen Dank an Susanne Lattke für diesen interessanten Beitrag! Digitale Technologien bieten die Möglichkeiten, durch die sich die Weiterbildungsbeteiligung benachteiligter Gruppen erhöhen lässt. Sehr vielversprechend! Neue Technologien alleine sind natürlich nicht ausreichend. Nach wie vor wird es im Kern darum gehen, innovative Ideen zu entwickeln, um auf die Zielgruppe zuzugehen und Weiterbildung interessant zu machen. Die nächsten Jahre werden also spannend!  
  • Εικόνα Anke DREESBACH
    Danke für diese kurze und prägnante Einführung zum 4. Globalen Bericht über die Weiterbildung. Die Ergebnisse zeigen erneut, dass sich nur wenig in eine positive Richtung verändert. Was steigert die Motivation und die Freude an der Weiterbildung? Ist unser Bildungssystem darauf ausgerichtet die Lernfreude in jungen Jahren zu erhalten? Passen die Angebote zum Bedarf? Weiterbildung nur dann, wenn sie gerade zweckdienlich ist? Die Ergebnisse des Reports führen dazu, dass bei mir viele Fragen auftauchen, die eher in die Richtung gehen: Was führt wann dazu, dass die Beteiligung an Weiterbildung in der Erwachsenenbildung eher stagniert und wo müsste eigentlich angesetzt werden? Und wenn dies eigentlich bekannt ist - warum bleibt dann alles beim Alten?
  • Εικόνα Sibilla Drews

    In der Tat gibt es in der Diskussion um das lebenslange Lernen eine enorme Diskrepanz zwischen Worten und Taten. Hoffen wir, dass sich dies bei der Ausgestaltung des Europäischen Bildungsraums nicht auch so fortsetzt.

    Im November 2019 hat immerhin der Rat der EU-Bildungsminister*innen eine Schlussfolgerung verabschiedet zur "Schlüsselrolle, die den Strategien für lebenslanges Lernen dabei zukommt, die Gesellschaften zur Bewältigung des technologischen und Ökologischen Wandels zu befähigen, um inklusives und nachhaltiges Wachstum zu fördern". Darin betonen sie, dass das lebenslange Lernen das gesamte Spektrum an formalem, nicht-formalem und informellem Lernen umfasst und persönlichen, staatsbürgerlichen, sozialen und/oder beschäftigungsbezogenen Zielen dient.

    Es lohnt sich, mal in das Dokument hineinzuschauen. Schön wäre es, wenn in den Mitgliedstaaten mehr daraus würde als eine wohlklingende und ehrgeizige Absichtserklärung.


  • Εικόνα Hans Georg Rosenstein
    Danke an Susanne Lattke für die kritische Würdigung von GRALE 4. Die Rolle Deutschlands als Musterschüler der Erwachsenenbildung mit 54% Weiterbildungsbeteiligung klingt zunächst wie eine große Erfolgsstory. Bei aller Würdigung dieser positiven Entwicklung: andere Erhebungen wie die europäische Arbeitskräfteerhebung kommen zu anderen Zahlen und Ergebnissen bei der Weiterbildungsbeteiligung und stellen die nationale Situation der Erwachsenen- und Weiterbildung weniger positiv dar (… auch wenn Äpfel und Birnen nicht miteinander vergleichen sollte!). 
    Auch die nationale Weiterbildungsstrategie lässt die allgemeine Weiterbildung außer Acht und fokussiert auf berufliche Weiterbildung. Doch beispielsweise kulturelle Bildung und Demokratiebildung für Erwachsene sowie viele weitere Aspekte im informellen und nicht-formalen Kontext sollten mehr Berücksichtigung und Anerkennung finden!
  • Εικόνα Susanne Lattke
    Politische und kulturelle Bildung und allgemeine Weiterbildung insgesamt standen schon immer im Schatten der beruflichen Bildung. Insofern ist die Fokussierung der nationalen Weiterbildungsstrategie leider keine große Überraschung. Dass sich daran allerdings auch nach Jahren wachsender populistischer Tendenzen in Europa kaum etwas geändert hat, ist mehr als bedauerlich.
  • Εικόνα Christine Bertram
    sondern aus meiner Sicht sogar sehr bedenklich. Hier zeigt sich eine starke Dissonanz zwischen dem politischen Diskurs und den politischen Aktivitäten, die leider eher dem populistischen Lager zu Gute kommt. 
  • Εικόνα Heike Kölln-Prisner
    Danke für die Einführung in den neuen GRALE-Report, und auch für den Hinweis auf den Bericht zur "Weiterbildungsbeteiligung 2018", das umrahmt das Ganze ja noch mal mit Details. Es bleibt aber eigentlich alles beim Alten: außer in der betrieblichen Weiterbildung tut sich nicht viel, die Zahlen in den anderen Sektoren stagnieren, und der Educational Divide entlang Alter, Geschlecht …. bleibt wie immer:-((.
    Angesichts der vielen Sonntagsreden über "lebenslanges Lernen" und Digitalisierung der Bildung" ist das ja eher ernüchternd..... aber eben auch nicht überraschend. Manchmal frage ich mich, ob die Erhebungsmethoden auch mal auf den Prüfstand gehören....Wenn Deutschland 4% des BIP für AE ausgibt, und ich zuhause mir ein (kostenloses) Podcast zum Italienischlernen reinzieh, ist das dann erfasst???
  • Εικόνα Susanne Lattke

    Hallo Frau Kölln-Priesner,

    die Erhebungsmethoden sind in der Tat befragenswert. Reine Statistiken liefern leider selten Informationen zu komplexen Fragen. Und wenn, wie im GRALE oder in anderen großen Bildungsberichten, Zahlen aus ganz unterschiedlichen Erhebungen zusammengeführt werden, wird es erst recht kompliziert.

    Ob Ihr kostenloser Italienisch-Podcast in den Ausgaben miterfasst wird, kann man pauschal gar nicht beantworten. Falls der Anbieter in irgendeiner Form öffentliche Mittel für die Entwicklung des Podcasts bekommen hat, dann ja, ansonsten eher nein.
  • Εικόνα Christine Bertram
    Zunächst einmal Danke für die kritische Betrachtung des GRALE 4 Reports. Es ist wichtig, auch aufzuzeigen, wo Handlungsbedarf besteht, und nicht wie in vielen Medienberichten und auch aus der Politik in Lobhudeleien auszubrechen. 
    Vor allem in der Politik wird der Report einmal mehr nur in Bezug auf die berufliche Weiterbildung gesehen, wie diese Pressemitteilung von Frau Karliczek verdeutlicht. Politische Bildung, die zu Recht als Sorgenkind betrachtet wird, findet sich jedoch vielfach nicht im Bereich der beruflichen Weiterbildung. Und so bleibt noch viel Arbeit zu tun, die Wahrnehmung der Gesamtheit der Erwachsenenbildung zu verbessern. Denn nur wenn formelle, informelle und nicht-formale Erwachsenenbildung ganzheitlich betrachtet werden, werden wir auch Beteiligung, Gleichberechtigung und Inklusion umsetzen können. Ein Inseldenken hilft da nicht.
  • Εικόνα Susanne Lattke

    Hallo Frau Bertram

    ich stimme Ihnen absolut zu. Umso wichtiger ist es, die UNESCO-Aktivitäten im Bereich der Erwachsenenbildung auch in Deutschland bekannter zu machen, denn die UNESCO bemüht sich immerhin nach besten Kräften, ein einheitliches Bildungsverständnis zu vertreten.