chevron-down chevron-left chevron-right chevron-up home circle comment double-caret-left double-caret-right like like2 twitter epale-arrow-up text-bubble cloud stop caret-down caret-up caret-left caret-right file-text

EPALE

Ηλεκτρονική Πλατφόρμα για την Εκπαίδευση Ενηλίκων στην Ευρώπη

 
 

Ιστολόγιο

A „Lifelong learning” paradigma és hatása a magyar közoktatásra

10/05/2019
by Várnagy Anna
Γλώσσα: HU

Az egész életen át tartó tanulás koncepciója napjainkban

Az egész életen át tartó tanulás, illetve az egész életen át tartó oktatás koncepciója az 1970-es évek óta kezd általánossá válni. Eleinte ez a kifejezés kizárólag csak a felnőttek folyamatos, visszatérő iskolarendszerű oktatására vonatkozott, és sokan így értelmezik ma is. Hivatalos jelentését tulajdonképpen az OECD-országok oktatási minisztereinek 1996-ban megtartott értekezletén kapta meg, amikor a konferencia résztvevői az egész életen át tartó tanulás célját tárgyalták. Ennek értelmében az egész életen át tartó tanulás egy születéstől a halálig tartó szándékos tanulási tevékenység, amelynek célja, hogy fejlessze valamennyi egyén ismereteit és kompetenciáját, akik részt kívánnak venni a tanulási folyamatokban.

A kilencvenes évek közepére kialakult az egyetértés mind az UNESCO, mind az OECD és az Európai Unió részéről, hogy az egész életen át tartó tanulás nemcsak az egyén lehető legnagyobb fejlődését bontakoztatja ki és segíti elő a gazdasági versenyképességet és foglalkoztathatóságot, hanem a társadalmi kirekesztés elleni erőfeszítéseknek is hatékony eszköze (ld. az Európai Bizottság „Tanítani és tanulni – a tanulás társadalma felé” című, 1995-ben kiadott Fehér Könyvét). Az Európa Parlament is határozottan támogatja azt a nézetet, hogy a társadalmi integráció és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében kulcsfontosságú az egész életen át tartó tanulás. A nemzetközi politika színterén a világ nyolc legnagyobb hatalmának („G 8”) 1999-ben és 2000-ben megtartott csúcstalálkozóin szintén hangsúlyozták a mindenki számára elérhető, egész életen át tartó tanulás jelentőségét a tudás korának „új gazdaságában”.

Az Európai Bizottság 2000-ben kiadott „Memorandum az egész életen át tartó tanulásról” című vitaanyaga leszögezi, hogy az egész életen tartó tanulás szempontjából mindenfajta tanulás egy „bölcsőtől a sírig tartó” folyamatos kontinuumot alkot. Megszívlelendő az a megállapítása, hogy az egész életen át tartó tanulás nélkülözhetetlen alapja a mindenki számára biztosított jó minőségű alapoktatás kora gyermekkortól kezdődően. A Memorandum elengedhetetlenül szükségesnek tartja, hogy az alapoktatás és az ezt követő szakmai oktatás és képzés során minden fiatal elsajátítsa a tudásalapú társadalom által megkövetelt új ismereteket és készségeket. Ezzel szorosan összefügg az a követelmény, hogy a fiatalok „megtanuljanak tanulni” és pozitívan viszonyuljanak a tanuláshoz. Más szóval ne kényszernek, hanem felelősséggel végzett, sikerélményekben gazdag tevékenységnek érezzék azt. Az ilyen körülmények között a fiatalok és felnőttek akarnak tanulni és egész életre szólóan megtervezik tanulási tevékenységüket – így a Memorandum. Ha azonban életük korai szakaszában a tanulás során kudarcot szenvedtek és személyes tapasztalataik negatívak, elmegy a kedvük a későbbi tanulástól és nem akarják azt továbbfolytatni. Továbbá akkor sem akarnak tanulni, ha annak ideje, ütemezése, helye stb. miatt az nem hozzáférhető.

 

Az egész életen át tartó tanulás és a felnőttoktatás

Az egész életen át tartó tanulás koncepcióját kormányzati szinten a „Magyar közoktatás hosszú távú fejlesztésének stratégiája” című dokumentum tartalmazza. Ez magában foglalja a közoktatás modernizációjára irányuló törekvéseket és a tananyagfejlesztés koncepcióját, amely felvértezi a tanulókat ismereteik és készségeik szintentartására. Az irányelv foglalkozik a felnőttek szervezett tanulásával kapcsolatos tennivalókkal is, különös tekintettel az iskola utáni foglalkoztatási képzésekre, de a nonformális felnőttoktatásra, az önálló tanulás segítésére nem tér ki. Ma Magyarországon a felnőttoktatás és -képzés rendszerét az iskolarendszerű felnőttoktatás, a munkaerő-piaci képzés és a közművelődés keretei között szervezett ismeretterjesztés alkotja. Összességében az 1994–98 közötti időszakban a felnőtt lakosságnak mintegy 19%-a vett részt a felnőttoktatásban, ami igen gyenge eredmény ahhoz képest, hogy Dániában minden évben minden harmadik felnőtt tanul, részt vesz valamilyen tanfolyamon. Rossz ez az arány azonban az európai átlaghoz képest is. Ennek az alacsony motiváltságnak feltehetően szociális, anyagi, műveltségbeli és hozzáférhetőségi okai vannak.

Az egész életen át tartó tanulás felnőttkori szakaszában különös helyet foglal el az iskolarendszerű oktatás és képzés, mert kiindulását, alapját képezi a később folytatható, különféle típusú felnőttképzési formáknak. Ez ugyanis alap- és középfokon befejezett iskolai végzettséget biztosít, amely belépőül szolgálhat más képzési rendszerekbe. E koncepció lényege, hogy az iskolarendszerű felnőttoktatás az egész életen át tartó tanulás folyamatában második, sőt harmadik esélyt biztosít és motivál a továbbtanulásra (Mayer J. 2000). A formális – stabilan mintegy 80 000 főre kiterjedő – felnőttoktatás hatékonyságát alulról és felülről kezdeményezett innovációs törekvések segítik elő (tananyagfejlesztés, hátrányos helyzetűekkel való foglalkozás, távoktatás stb). A módszertani kultúra fejlesztése pedig az élvezetesebb tanulást kínálja fel. A felnőttkori tanulás, így az egész életen át tartó tanulás nagy, szinte megoldhatatlan terhe a funkcionális analfabétizmus, amely részben az alacsony részvételt is magyarázza. A funkcionális analfabétizmus azt a gondolkodást, magatartást jelenti, amely szerint valaki tanult ugyan írni, olvasni, számolni, járt néhány osztályt egy iskolában, de nem tudja az ott szerzett tudást, ismereteket a gyakorlatban használni. (Maróti A. 2001) Még lehangolóbb képet kaphatunk az OECD olvasási és szövegmegértési vizsgálatából, amelyet 16 és 65 év közötti korosztály körében végzett 22 tagországban. Ebben az alapműveltségi megmérettetésben Magyarország a 18. helyen végzett, és a háta mögött olyan országok, mint Portugália, Lengyelország és Chile. Tehát van a magyar társadalomban egy igen nagy számú (aluliskolázottak, hiányosan műveltek, középkorúak és idősek, romák) tömeg, akik a művelődésben teljesen passzívak, így az egész életen át tartó tanulásba nehezen vagy egyáltalán nem vonhatók be. A maguk elzárt világában élnek, többségük távoli, elmaradott, leromlott aprófalvakban.

A felnőttoktatásban és -képzésben résztvevők viszonylagosan nagy tömbjét alkotják a munkaügyi központok, oktatási vállalatok, szakközépiskolák és szakiskolák által szervezett tanfolyamok hallgatói, évenként mintegy 30 ezres létszámmal. Ez egy iskolarendszertől elkülönült, gyors válságkezelő rendszerként alakult ki a 90-es évek elején, amely a munkaerőpiacba történő bekapcsolódást segíti. A foglalkoztatottak, a már munkavállalók továbbképzése ennél sokkal rosszabb képet mutat. Az EU statisztikai hivatala felmérte ugyanis a tagállamok és a csatlakozni kívánó országok továbbképzési helyzetét, amely szerint a magyar munkavállalóknak csak 12 százaléka vesz részt szakmai tanfolyamokon, és ezzel a sorrendben az utolsók között vagyunk; utánunk csak Litvánia és Románia áll. Kérdés, hogy versenyhelyzetbe kerülve ez mennyire elegendő.

A „bölcsőtől a sírig” tartó tanulás paradigmájának szerves része az időskorúak művelődése. Ez annál is inkább indokolt, mert a lakosság korosodása folytán nagymértékben megnövekedett az időskorúak aránya, akiknek ki kell elégíteni művelődési, tanulási igényeit. A fejlett országokban ennek külön ellátási rendszere, intézményhálózata, szakembergárdája van (nyugdíjas népfőiskolák, szabadegyetemek, nyelviskolák, utazó klubok stb.) Fontos az intergenerációs egymástól tanulás. Magyarországon az egész életen át tartó tanulás zárószakaszának rendszere, koncepciója csak most kezd kiépülni, ugyanakkor vannak már jó kezdeményezések, bevált formák (pl. nyugdíjasok népfőiskolái, nyugdíjas klubok; Grundtvig programok stb.), amelyekre lehet építeni.

Forrás: Oktatáskutató és Fejlesztó Intézet

Share on Facebook Share on Twitter Epale SoundCloud Share on LinkedIn