Direkt zum Inhalt
Blog
Blog

Gödöllői Pályaorientációs Iskola

Megjelent a Pályatanácsadói Kiskönyvtár sorozatának első kötete, Dr. Kenderfi Miklós szerkesztésben, 18 éves a „Gödöllői Pályaorientációs Iskola” címmel.

A könyvsorozat életre hívásának elsődleges célja, hogy a pályaorientáció, életpálya tanácsadás területén tevékenykedő szakemberek elméleti és gyakorlati munkájuk támogatására olyan hazai és nemzetközi szakirodalmakkal találkozhassanak, amelyek révén szélesedik professziójukhoz kapcsolódóan akár a módszertani repertoárjuk, akár az ismeretiek, amelyeket felhasználva innovatív módon, az adott célcsoportok speciális igényeinek megfelelően végezhetik napi munkájukat, fejleszthetik saját szolgáltatásaik minőségét.

A kötetben 4 tanulmány bemutatása mellett számos jó gyakorlat leírásával találkozhat az olvasó, illetve a Szent István Egyetem két volt hallgatójának a pályaorientációval összefüggő tapasztalatai is színesítik a könyv tartalmát.

Az EPALE, mint a felnőtteket támogató elektronikus platform a tanköteles koron felül eső személyek pályaorientációjával foglalkozik, ezért a fent nevezett kötetből a Borbély- Pecze Tibor Bors tanulmányára hívom fel a figyelmet, amely a Pálya- és Szakképzési Tanácsadók Világszövetségének (IAEVG) etikai irányelveivel foglalkozik, a változó hangsúlyok tükrében.

A szerző a tanulmányban leírja, hogy a professzió, azaz a pályatanácsadó szakma folyamatosan reflektál a karrier, a pályafutás fogalmi rendszerének változására, ezért szükségszerű a tanácsadói tevékenység változása, annak tartalmának módosulása kapcsán az etikus szakmai viselkedés meghatározása is.

A pályaorientációs tevékenységet a foglalkoztatási mobilitás esélyegyenlőtlenségének csökkentésére is alkalmazzuk (Róbert, 1990), így a tanácsadás, mint humánszolgáltatás a társadalmi mobilitást támogató feladatrendszerként is meghatározató. A globalizáció, a 4. ipari forradalom hatására a munkaerővel szembeni elvárások jelentős mértékben megváltoznak, a nem kognitív kompetenciák felülértékelődése figyelhető meg. Ebben a gyorsan változó technológiai környezetben a pályafutás globális, tervezhetetlen, és változásokkal folyamatosan terhelt (Hall, 1996), ezért a pályatanácsadóknak egyre nagyobb szerepe lesz a folyamatok támogatásában.

Egy professzió minőségének mércéje az, ha képes a jó gyakorlatok bemutatásán, disszeminációján túl eljutni oda, hogy saját szakmai protokollt dogoz ki, amelyet önmagukra nézve a professzió gyakorlói elfogadnak. (Kissné Viszket- Mogyorósy- Révész, 2017).

Mivel a pályatanácsadás fő funkciói a társadalmi mobilitás elősegítése, valamint a gazdasági versenyképesség maximalizálása, ezért olyan etikus gyakorlatot kell felépítenie, amely ezt a két rendszert egyszerre képes magába foglalni. Watts (2002) egy koordináta rendszert alkalmazva hívta fel a figyelmet a társadalmi változások és a satus quo megtartása tükrében arra, hogy a társadalom, vagy az egyén kerüljön középpontba a pályatanácsadás folyamatában.

Fókuszban a társadalom Fókuszban az egyén
Társadalmi változás radikális (társadalmi változás) progresszív
Status qou konzervatív liberális (non- direktív)

1. sz. ábra: Társadalom- politika és pályatanácsadás (Watts, 2002)

Ezen túl az ILO, a a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet is kijelölte a pályatanácsadók feladatrendszerével összefüggésben az etikai irányelveket, amelyek legfontosabb eleme az alábbiak szerint foglalható össze:

„…a tagok az emberi méltóság, szabadság és integritás jegyében támogatják az embereket az élethosszig tartó döntéshozatalban, bármely életkorban és élethelyzetben, hogy megküzdhessenek (coping, career resilience) a munkaerőpiac és a munkahelyek turbulens világával…” (IAEVG 2017)

„…a tagoknak fontos társadalmi szerepe van a közbeszéd alakításában, a közintézmények szakmai tevékenységének befolyásolásában…” (IAEVG 2017)

A tanulmány összefoglaló részében az olvasható, hogy bár próbálkozásokról tudunk, komplex, a pályatanácsadás rendszerének etikai irányelveit definiáló munka nem született eddig, holott nagy szükség volna arra, hogy a pályatanácsadók munkájuk során fogyasztóvédelmi, minőségbiztosítási szemléletet is egységesen kövessenek a szakmai professzió fölött.

A tanulmány ezen a linken érhető el.

Login (5)

Want to write a blog post ?

Don't hesitate to do so! Click the link below and start posting a new article!

Neueste Diskussionen

EPALE 2021 Schwerpunktthemen. Fangen wir an!

Das vor uns liegende Jahr wird wahrscheinlich wieder sehr intensiv, und daher laden wir Sie ein, es mit Ihren Beiträgen und Ihrer Expertise zu bereichern. Beginnen Sie doch einfach, indem Sie an unserer Online-Diskussion teilnehmen. The Online-Diskussion findet am Dienstag, dem 09. März 2021 zwischen 10.00 und 16.00 Uhr statt. The schriftliche Diskussion wird mit einem vorgeschalteten Livestream eröffnet, der die Themenschwerpunkte für 2021 vorstellt. Die Hosts sind Gina Ebner und Aleksandra Kozyra von EAEA im Namen der EPALE Redaktion. 

Zusätzlich

EPALE Diskussion: Vermittlung von Grundkompetenzen

Grundkompetenzen sind transversal. Sie sind nicht nur relevant für die Bildungspolitik,  sondern auch für Beschäftigungs-, Gesundheits-, Sozial- und Umweltpolitiken. Der Aufbau schlüssiger Politikmaßnahmen, die Menschen mit Grundbildungsbedürfnissen unterstützen, ist notwenig, um die Gesellschaft resilienter und inklusiver zu gestalten. Nehmen Sie an der Online-Diskussion teil, die am 16. und 17. September jeweils zwischen 10.00 und 16.00 Uhr auf dieser Seite stattfindet. Die Diskussion wird von den EPALE Thematischen Koordinatoren für Grundkompetenzen, EBSN, moderiert. 

Zusätzlich

EPALE Diskussion: Die Zukunft der Erwachsenenbildung

Am Mittwoch, dem 8. Juli 2020, lädt EPALE von 10.00 - 16.00 Uhr zu einer Online Diskussion zur Zukunft der Erwachsenenbildung ein. Wir wollen über die Zukunft des Bildungssektors Erwachsenenbildung sowie die neuen Chancen und Herausforderungen diskutieren. Gina Ebner, EPALE-Expertin und Generalsekretärin der EAEA, moderiert die Diskussion.

Zusätzlich