A fenti kérdésre nem is olyan egyszerű válaszolni. Ezen kérdésből kiindulva több dolog is a felszínre került, amikor jelen bejegyzésemhez használt értekezést olvastam.

A piacon csak a sikeres, azaz hasznot termelő vállalkozások képesek fennmaradni. A nonprofit szervezetek esetében a siker kulcsa a szükséges pénzeszközök megszerzése, bármilyen fokú hatékonysággal működik, nem fontos a piachoz közel működnie. Viszont a célok, tervezések szempontjából ez a távolság hátrányt jelent a menedzsment részére. Összességében célkitűzéseit, tevékenységét gyakran nem lehet számokban kifejezni. Heterogén természete miatt számos feladatot lát el, sokszor túlzottan szerte ágazóan, rendszerbe nem foglalhatóan, így sokszor a kívánt nyereség csak a szervezeten kívül tud megmutatkozni. Ennek következménye, hogy nehéz optimalizálni a folyamatokat és a tagok nem rendelkeznek a tevékenység megítéléséhez szükséges elemekkel.

Mennyire innovatív, hatékony a nonprofit szervezet?

Sok esetben a nonprofit szervezetek nem érzik szükségesnek, illetve nincsenek rákényszerítve az innovációra. Több akadályozó tényező is szerepet játszik ebben, mint például az ingyenesség, demokrácia, a konkurencia hiánya, illetve az a tény, hogy a hatékonyság ellenőrzése is nagyon nehéz esetükben.

Hiányosságok menedzselési ismeretek terén, nincs külön saját elmélet ezen szervezetek menedzselésére, az oktatásban ez egy hiányosság, pedig ugyanolyan fontos lenne ezek kialakítása és alkalmazása, mint a vállalatok esetében, mely működőképes is a piacon.

Kérdés: Mit lehet tenni a hatékonyság növelésének érdekében a fentiek tudatában?

Megfelelő strukturáltsággal – melyet a csúcsvezetés magatartása és személyes tulajdonságai, tapasztalatai, tehetsége, tudása és ismerete nagymértékben befolyásolnak - hatékonyabbá tehető a nonprofit szervezet vezetése. Mindemellett folyamatos képzések szükségesek, illetve, minden feladatra meg kell tudni találni a legmegfelelőbb munkatársat.

Másrészről sem a belső, sem a külső marketing nem megfelelő a legtöbb szervezet esetében, nem fordítanak ezekre kellő figyelmet és erőforrást, mint a vállalatok teszik. Sok esetben a kommunikáció stílusa, tartalma, csatornája nem megfelelő, így a célcsoport nem is nagyon tud mit kezdeni vele. Így viszont, mint szolgáltatást nyújtó szervezet nem tud megfelelően kommunikálni kedvezményezettjeivel sem. Pedig, ha be tudná vonni, folyamatosan tudna orientálódni a valós szükségletek kiszolgálására történő szolgáltatások kialakítására, így serkentve akár a belépés iránti érdeklődést.

„…Minden olyan tevékenység esetében azonban, amely számításba akarja venni a tagok vagy a partnerek motivációját és szükségleteit, a nonprofit szervezetnek lehetősége kell legyen arra, hogy a marketing bizonyos módszereihez és technikáihoz, más szavakkal „egyfajta kiegészítő vagy segédmarketinghez” folyamodjék…” Ma már például elvárt a közhivatalnok viselkedésének kontrollálása is, régebben elegendő volt, ha az illető közalkalmazott betartotta a szabályokat és ellátta a szolgálatot. Attól függetlenül, hogy törvényekről, szabályozásokról kell kommunikálni adott esetben a lakosság tagjaival, igenis ezen száraz tények közlési formája is megválasztható, tehát fejleszthető és a fogadó fél felé kellemessé és így adott esetben emészthetőbbé tehető.

A legfontosabb marketing eszköz napjainkban is a reklám, ezen a területen látható, érezhető a fejlődés, kommunikáció-technológia használatával, mely elengedhetetlen az eszmék, erkölcsi értékek, magatartásformák népszerűsítéséhez, akár tagok toborzásáról, akár társadalmi kapcsolatok építéséhez.

Természetesen nem kizárólag a marketing a szervezet sikerességének kulcsa, de vitathatatlan, hogy a megfelelő kommunikáció, viselkedés minden tag, vezető esetében szükséges ahhoz, hogy a kliensek, kedvezményezettek, célcsoportok érdeklődését felkeltsük és fent is tudjuk tartani.

Kérdések:

Milyen lépéseket tehetnek ezek a szervezetek, hogyan kezdjenek hozzá a változtatáshoz?

Hogyan fogadná a társadalom, ha tegyük fel, hirtelen adaptálnának marketing elméleteket, „fogásokat” a versenyszférából?